Az alapellátás a gyermekvédelem első vonala. Minden ember másképpen lát egy családot, egy problémát, más az elvárása, a tűrési szintje. A gyermekvédelmi törvény meghatározza azt, hogy mi az a veszélyeztetettség, mikor változik az önkéntes együttműködés, mikor válik szükségessé az együttműködés és a gondozási folyamat elindítása – hangzott el többek között a Szociális Szolgálat évértékelő konferenciáján.

A veszélyeztetettség „olyan –a gyermek vagy más személy által tanúsított- magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot. amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.” Amikor az alapellátás és az önkéntes együttműködés már nem működik, akkor válik szükségessé a védelembe vétel.

A bölcsődei ellátás a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek napközbeni ellátását végző intézmény. A korai életkorban a családi minta a meghatározó. A bölcsődei nevelés ezt kiegészítő, támogató, mintanyújtó szerepet vállal. 2017-ben ezen a területen 11 halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket regisztráltak.

A következő lépcső az óvoda, ahová tavaly 544-en jártak. Közülük ketten voltak hátrányos helyzetűek, 26-an halmozottan hátrányos helyzetűek, míg 31-en a veszélyeztetettek. Az intézményekben gond az igazolatlan hiányzás, az óvodai záráson túl ottmaradt gyermek, a visszatérő rühesség, tetvesség, a családokban a párkapcsolati, anyagi, lakhatási gond. 2017-ben javult az iskolák kapcsolata a szolgálattal. A szociális munkatársak rendszeresen érdeklődnek a gondozásba került gyermekről, ugyanakkor a szakma továbbra is küzd a szakemberhiánnyal, az alulfinanszírozottsággal.

Összegzésként megállapítható, hogy jó az együttműködés a jelzőrendszer (védőnői szolgálat, háziorvos, a házi gyermekorvos, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, a köznevelési intézmények, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a pártfogói felügyelet stb.) tagjaival, eredményes az összefogás, az együtt gondolkodás – hangzott el a konferencián.

2018. március 01., 07:05