Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) azt közölte az MTI-vel, hogy augusztus közepétől már piacra kerülnek a belföldön termett, korai érésű csemegeszőlő-fajták Ezeket követik a középérésűek, amelyekből a Pölöskei muskotály, az Attila, a Pannónia kincse a legnépszerűbb, a későiek közül pedig a Hamburgi muskotály, az Afuz Ali, a Moldova. A nemzeti fajtajegyzékben jelenleg 43 államilag minősített csemegeszőlő-fajta és 2 csemegeszőlő klón található, de számos borszőlő-besorolásút is árulnak étkezési szőlőként.

A közlemény szerint Magyarországon az egy főre jutó fogyasztás évente 2,5-3 kilogrammra tehető, és folyamatosan emelkedik, akárcsak világszinten.

Belföldi termelésből évente 10-12 ezer tonna étkezési szőlő kerül forgalomba, a behozatal főképp Olaszországból, kisebb része Argentínából, Brazíliából, Chiléből, Dél-Afrikából és Peruból származik. Az import az elmúlt években 7100 tonnáról 14 400 tonnára nőtt.

A magyarországi termőterület 371 hektár, ebből 142 hektár Bács-Kiskun vármegyében, 62 hektár Heves vármegyében, 46 hektár Tolna vármegyében található.

A friss, piaci fogyasztásra szánt borszőlőt is beszámítva jóval nagyobb, 900-1000 hektár lehet a termőterület. Kiterjedése az elmúlt években nem változott, ugyanis a csemegeszőlő termesztés tőke-, és beruházás-igényes kultúra, komoly szaktudást és odafigyelést igényel.

A fogyasztóknak arra kell ügyelniük vásárláskor, hogy a szőlő nem utóérő gyümölcs, és minél érettebb, annál értékesebb a szervezet számára.

Forrás: Sokszínű Vidék