A város története

Város a Vértes hegység lábánál

Oroszlány - amely nevét és címerállatát a legenda szerint az egykori várát őrző két kőoroszlánról kapta - 1938-ban még 1500 lakosú község: az itt fölkutatott jó minőségű szénmezők azonban új dimenziókba emelik. A bányászkodás és az energetikai ipar mára 21.000 lakosú várost, egy kisrégió természetes központját teremtette meg.

Hetvenhat négyzetkilométernyi területén - melynek közel fele erdő, természetvédelmi terület - együtt vannak egy kisváros kellékei.

A jó megközelíthetőség kedvező úti céllá is teheti az "oroszlános" várost és környékét: a Budapest-Bécs autópálya jó negyedórányira van, s Budapestre is csupán egy órányi az autóút. A vasúti közlekedés is megfelel a kor követelményeinek: a villanyvontatású szerelvények óránként közlekednek Oroszlány és Tatabánya között.

Oroszlány legnagyobb büszkesége kétségtelenül Majk, a XVIII. századi, Közép-Európában is egyedülálló műemléke, illetve az ottani műemlékegyüttes, a kamalduli néma barátok kolostora, melyet barokk stílusban, de a rend szigorú reguláit idéző zárt alaprajzzal építettek. Érdekesség, hogy a toronyóra harangjai negyedóránként barokk korabeli dallamokat játszanak.

A Vértes hegység más gyöngyszemeket is rejteget: az Oroszlányhoz közeli vértesszentkereszti apátság és a várgesztesi vár romjai csodálatos kirándulások célpontjai lehetnek az idelátogatók számára. Az országos Kék túra útvonalán gyakorta barangolók sokat tudnának mesélni arról, hogy milyen élményeket jelent számukra, ha újra meg újra felkeresik a Vértes várromjait: Csókakőt, a Csáki várat, Vitányvárat, Szentgyörgyvárat, Gerencsérvárat.

Akad látnivaló a városban is. A másfél évszázados török hódoltság után elnéptelenedett vidékre szlovák telepesek hozták vissza az életet a 18. század elejétől, s e jelentős létszámú magyarországi kisebbség térképén Oroszlányt azért is jegyzik, mert hűen berendezett szlovák tájházával tiszteletre méltóan ápolja az előző generációk emlékét.

A közelmúlt bányászhagyományait és a bányászkodás rekvizitumait is bemutató Bányászati Múzeum, valamint az Eötvös Loránd Műszaki Középiskola Múzeuma is tartogat érdekességeket és kuriózumokat az érdeklődők számára.

Az ófalu evangélikus temploma és a város közelmúltban épített katolikus temploma is megér egy-egy látogatást.

Az itt élő emberek pontosan tudják, melyek azok az értékek, amelyek mások számára is érdekesek és vonzóak lehetnek. Azt szeretnénk, ha minél többen felfedeznék e táj szépségeit, és kellemesen éreznék magukat városunkban. Olyannyira, hogy nem csupán jó hírünket vinnék el távolra, de gyakorta visszajönnének hozzánk, Oroszlányba.

A település neve Oroszlánkő, Oroszleány, Oroszlán, Oroszlány, és birtokosai: a Csákoktól az Eszterházyakig változtak az idő folyamán. Az Árpád-házi királyok gyakran vadásztak a Vértesben, s olyankor nyugalmat leltek Szentkereszt és Gerencsérvár falai között. A török szultán hadai sem kerülték el az egykori Oroszlányt és környékét, 1543-ban felgyújtották Oroszlánkő várát.

Majdnem 200 év telt el, mikorra újra benépesült a falu, Trencsén, Pozsony és Nyitra megyéből. A birtokos ekkor Eszterházy Antal főispán, majd Eszterházy József gróf volt. A gróf 1733-ban a kamalduli szerzetesrendnek kolostor építésére adta az Oroszlány melletti Majkot 3 malommal és tavaival. A Felvidékről idetelepült szlovákok a földesúr jobbágyaiként mészégetéssel, fuvarozással próbáltak sanyarú sorsukon segíteni. Az 1920-as években kezdődött a környék meglehetősen gazdag szénvagyonának feltárása. A barna kincs teremtette meg a fejlődés lehetőségét, amivel éltek is az itt élő emberek.

A környék horgásztavai közül külön is meg kell említeni a hőerőmű hűtőtavát, amelynek horgászállásait télen is látogathatják e sport kedvelői. A Vértes vadállománya messze földön híres és elismert. Akit egyszer megérint e táj különös varázsa, az bizonyára gyakran lesz a környék vendége. Ma már a séta-, a vitorlázó és sárkányrepülés is olyan lehetőség a város melletti repülőtéren, amely tovább fokozhatja az élményeket. Talán említeni sem kellene, hiszen már-már természetes, hogy a városban lehet úszni, teniszezni és lovagolni is. Utóbbi sport és szórakozás iránt olyannyira nagy az érdeklődés, hogy mára hagyománnyá vált a Pünkösdi Lovasverseny, amelyen díjugratásban mérik össze tudásukat a sportág kiválóságai.

A Csák nemzetség építette a Vértes egyik legszebb és legnagyobb várát, Gesztest, amely 1327-től királyi vár. Zsigmond király és Mária királynő kedvelt vadászó helye volt a Vértes. A gesztesi az egyetlen vár a Vértesben, amelyet régészeti feltárás és korszerű helyreállítás után turistaszállónak használnak.

A majki kamalduli remeteség Franz Anton Pilgram, a nagy osztrák építész terve és irányítása alapján épült a kamalduli szerzetesek számára. A XVIII. század végétől az Eszterházyak kastélyként használták. Parkjával, halastavával, építészeti szépségeivel még a meg nem talált funkció hiányában is sok csodálót szerzett. A műemlék az északi Vértes összefüggő zöld tömegében - természetvédelmi területen - természeti környezet és építészet harmóniájának iskolapéldája. A bencésekből kivált, Romuáld által 1012-ben alapított kamalduli rend tagjai némabarátokként, szigorú regulák szerint éltek; épp ilyen szigorú a kolostoregyüttes építészeti alaprajza, a maga kiegyensúlyozott négyszögszimmetriájával. A kamalduli fehércsuhás barátok remetelakjai intim udvart zárnak körül, amelynek közepén áll a már említett templomocska. S hogy a hamisítatlan barokk hangulat még teljesebblegyen, a torony harangjátéka Eszterházy Pál 1711-ből származó Harmonia Caelestis című zenei gyűjteményének darabjait játssza negyedóránként. S bár a történelmi viszályok nem kímélték,az egyedülálló épületegyüttes ma látogatható állapotban fogadja a vendégek tízezreit,kies környezetben tavakkal, erdőkkel, tisztásokkal, Oroszlánytól 3-4 percnyi autóútra.

Román kori építészetünk kiemelkedő értékű műemléke a vértesszentkereszti bencés, majd később dominikánus apátság. A Vértes-hegység egy távoli magaslatára épült az apátság - melynek első említése 1146-ból származik - romantikus környezetben fekszik. A régészeti kutatások során az árokkal körülvett területen kerültek elő a monostor legkorábbi épületei, nevezetesen egy kőből épített templom két oldalkápolnával, valamint az ideépült kolostor maradványa. A templom építése a XII. század végén kezdődött, majd évszázadokon keresztül fokozatosan bővült és változott.

A régmúlt emlékei mellett a XIX. és a XX. század történelméből is maradtak ránk érdekes dolgok. A szlovák tájház hűen bemutatja az itt élő emberek őseinek mindennapjait, életszokásait, de a különböző ünnepkörök szokásait is felelevenítik a régi fotók, ruhák, használati tárgyak. A szlovák kisebbség igyekszik megőrizni hagyományait: a húsvéti, a szüreti és az adventi népszokásokat minden évben látványos programokkal elevenítik fel a fiatalok.

Oroszlány a szénnek köszönheti fejlődését és várossá válását. Az itteni bányászkodás már csak rövid ideig végezhető gazdaságosan, ezért különös jelentőségű, hogy néhány lelkes szakembernek köszönhetően a Bányászati Múzeumban, élethű közegben ismerkedhetnek meg a fiatalok is a bányászat múltjával. A múzeum ritka szép és gazdag ásványgyűjteménye sem mindennapi látványosság a kövek szerelmeseinek.

Hír
2020. August 03.

Hurrá, itt a koviubi szezonja!

Ahogy berobban a nyár, elkezdődik a kovászos uborka „diadalmenete”. Szinte nincs olyan déli fekvésű terasz, erkély vagy konyhaablak, ahol ne állna egy minimum háromliteres dunsztosüvegben az uborka, a nap felé fordítva.

Sport
2020. August 03.

Súlyemelés

Augusztus 1-én, szombaton a Magyar Súlyemelő Szövetség megtartotta a koronavírus miatt elhalasztott éves közgyűlését.

Évforduló
2020. August 03.

157 éve született az „Egri remete”

1863. augusztus 3.-án Agárdpusztán született Gárdonyi Géza, eredeti nevén Ziegler Géza magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja.

Hír
2020. August 02.

Hűsítő italtippek a nyári forróságban

Nincs is jobb, mint a forróságban nagyokat szürcsölni egy hűsítő italból! De hogyan készüljön a tökéletes limonádé? Milyen gyümölcsöket használjunk és milyen arányban?

Hír
2020. August 01.

Megszépült az emlékmű környezete

A Rákóczi Szövetség kezdeményezésére megszépült a Munkás Szent József római katolikus plébániatemplom mellett álló aradi vértanúk emlékművének környezete.

Hír
2020. August 01.

A magyar forint napja

A világtörténelem egyik legnagyobb inflációját az 1946. augusztus 1-jén bevezetett forint zárta le.

Elérhetőségeink

  • Oroszlányi Közös Önkormányzati Hivatal
    Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 78.
    +36 (34) 361-444
    hivatal@oroszlany.hu
  • A honlap tartalmáért felelős vezető:
    Lazók Zoltán
    Oroszlány Város polgármestere

Népszerű cikkek