Vértesszentkereszt

Vértesszentkereszt, bencés apátság

Román kori építészetünk gyöngyszeme az Oroszlány és Pusztavám közötti erdőben megbúvó egykori bencés monostor és templom maradványa.

A XII. századi alapítású kolostort az évszázadok során több rend is birtokolta. A bencések, esetleg a ciszterek és a domonkosok ellentétét bizonyítja több alaprajzi megoldása és a rá vonatkozó írásos adatok. Történetének éppen ez a vonatkozása teszi különlegessé, hiszen a településektől távol álló kolostor többféle szerzetesi koncepció megvalósításának is otthont adott. A török korban elhagyott kolostor jelentős álló romjai ma látványos képet nyújtanak a Vértes erdejében.

A Vértes hegységben elhelyezkedő bencés kolostort 1146 előtt alapította a Csák nemzetség a Szt. Kereszt tiszteletére. Az első kolostor templomát az 1210-es években újjáépítették, ekkor nyerte el ma is látható alakját. A háromhajós templom egyedi vonása, hogy a főszentély háromkarélyos elrendezésű, nyugati homlokzata két tornyos. Elképzelhető, hogy 1210 és 1240 között a ciszter rendhez került a kolostor, de ezt követően a késő-középkorban továbbra is bencés kolostor volt e helyen. A rend számos kolostorához hasonlóan, a XV. század második felében az épületek már rossz állapotban voltak és a szerzetesek nem tudták megújítani kolostorukat.

Ezért Mátyás király 1478-ban a hanyatlásnak indult kolostort az obszerváns domonkosoknak adta, akik a birtokukba került kolostorban csak 1505-ben alakították meg konventjüket. Ekkor újabb építkezésekre került sor, elsosorban a kolostor részben. 1541-ig működött ebben a formában. A kolostor kerengőjének sarkánál kis kápolna állt, amely eredetileg a közeli település plébániatemploma lehetett. Ezt a kis templomot a domonkosok belefoglalták a kolostorukba. A török korban a kolostort elhagyták, jelentős álló romjai azonban napjainkig megmaradtak. Jelentős régészeti ásatás tárta fel a kolostor korábbi maradványait.

A vértesszentkereszti műemlék a Műemlékfelügyelet határozata alapján jelenleg nem látogatható.



Mozaik
2020. September 21.

Ösztöndíj pályázat

Oroszlány Város Önkormányzata az Innovációs és Technológiai Minisztériummal együttműködve kiírja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázatot.

Évforduló
2020. September 21.

A magyar dráma napja

A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik "A magyar dráma napját" annak emlékére, hogy 1883-ban ezen a napon volt Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a Nemzeti Színházban. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar drámairodalom értékeinek jobb megismertetésére, valamint, hogy ösztönözze az írókat újabb alkotások létrehozására.

Kultúra
2020. September 21.

Kulturális Örökség Napjai

A Kulturális Örökség Napjai az Európai Örökség Napok (European Heritage Days) magyarországi eseménysorozata, amelyet immár ötven országban rendeznek meg évről évre. Szeptember 19-20-án, Magyarországon is több száz érdekes műemléket tekinthettek meg az érdeklődők, akik egy-egy izgalmas programon vagy tematikus sétán is részt vehettek.

Hír
2020. September 21.

Őrségi kirándulás

A Kulturális Örökség Napjai alkalmából autóbuszos kirándulást szervezett szombaton az oroszlányi Rákóczi Szövetség, akik hazánk egyik legérintetlenebb régióját, az ország nyugati csücskében található Őrséget keresték fel.

Mozaik
2020. September 19.

Bűnmegelőzési hírlevél

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság közzétette 2020. szeptember havi bűnmegelőzési hírlevelét.

Hír
2020. September 19.

Összeült az Által-ér Szövetség

Pénteken tartotta meg 2020. évi tisztújító közgyűlését az Által-ér Szövetség a tatai Városházán. Tagságukat jelenleg 23 önkormányzat – köztük az oroszlányi -, 11 nonprofit szervezet és 14 gazdasági társaság alkotja évek óta, változatlan formában.

Elérhetőségeink

  • Oroszlányi Közös Önkormányzati Hivatal
    Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 78.
    +36 (34) 361-444
    hivatal@oroszlany.hu
  • A honlap tartalmáért felelős vezető:
    Lazók Zoltán
    Oroszlány Város polgármestere

Népszerű cikkek