Román kori építészetünk gyöngyszeme az Oroszlány és Pusztavám közötti erdőben megbúvó egykori bencés monostor és templom maradványa.
A XII. századi alapítású kolostort az évszázadok során több rend is birtokolta. A bencések, esetleg a ciszterek és a domonkosok ellentétét bizonyítja több alaprajzi megoldása és a rá vonatkozó írásos adatok. Történetének éppen ez a vonatkozása teszi különlegessé, hiszen a településektől távol álló kolostor többféle szerzetesi koncepció megvalósításának is otthont adott. A török korban elhagyott kolostor jelentős álló romjai ma látványos képet nyújtanak a Vértes erdejében.
A Vértes hegységben elhelyezkedő bencés kolostort 1146 előtt alapította a Csák nemzetség a Szt. Kereszt tiszteletére. Az első kolostor templomát az 1210-es években újjáépítették, ekkor nyerte el ma is látható alakját. A háromhajós templom egyedi vonása, hogy a főszentély háromkarélyos elrendezésű, nyugati homlokzata két tornyos. Elképzelhető, hogy 1210 és 1240 között a ciszter rendhez került a kolostor, de ezt követően a késő-középkorban továbbra is bencés kolostor volt e helyen. A rend számos kolostorához hasonlóan, a XV. század második felében az épületek már rossz állapotban voltak és a szerzetesek nem tudták megújítani kolostorukat.
Ezért Mátyás király 1478-ban a hanyatlásnak indult kolostort az obszerváns domonkosoknak adta, akik a birtokukba került kolostorban csak 1505-ben alakították meg konventjüket. Ekkor újabb építkezésekre került sor, elsosorban a kolostor részben. 1541-ig működött ebben a formában. A kolostor kerengőjének sarkánál kis kápolna állt, amely eredetileg a közeli település plébániatemploma lehetett. Ezt a kis templomot a domonkosok belefoglalták a kolostorukba. A török korban a kolostort elhagyták, jelentős álló romjai azonban napjainkig megmaradtak. Jelentős régészeti ásatás tárta fel a kolostor korábbi maradványait.
A vértesszentkereszti műemlék a Műemlékfelügyelet határozata alapján jelenleg nem látogatható.
Oroszlány Város Önkormányzata az Innovációs és Technológiai Minisztériummal együttműködve kiírja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázatot.
A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik "A magyar dráma napját" annak emlékére, hogy 1883-ban ezen a napon volt Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a Nemzeti Színházban. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar drámairodalom értékeinek jobb megismertetésére, valamint, hogy ösztönözze az írókat újabb alkotások létrehozására.
A Kulturális Örökség Napjai az Európai Örökség Napok (European Heritage Days) magyarországi eseménysorozata, amelyet immár ötven országban rendeznek meg évről évre. Szeptember 19-20-án, Magyarországon is több száz érdekes műemléket tekinthettek meg az érdeklődők, akik egy-egy izgalmas programon vagy tematikus sétán is részt vehettek.
A Kulturális Örökség Napjai alkalmából autóbuszos kirándulást szervezett szombaton az oroszlányi Rákóczi Szövetség, akik hazánk egyik legérintetlenebb régióját, az ország nyugati csücskében található Őrséget keresték fel.
A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság közzétette 2020. szeptember havi bűnmegelőzési hírlevelét.
Pénteken tartotta meg 2020. évi tisztújító közgyűlését az Által-ér Szövetség a tatai Városházán. Tagságukat jelenleg 23 önkormányzat – köztük az oroszlányi -, 11 nonprofit szervezet és 14 gazdasági társaság alkotja évek óta, változatlan formában.