Közgyűlést tartottak az önkéntes tűzoltók
Az Oroszlányi Közös Önkormányzati Hivatal tanácstermében tartotta meg éves közgyűlését az Önkéntes Tűzoltó Egyesület április 26-án.
Román kori építészetünk gyöngyszeme az Oroszlány és Pusztavám közötti erdőben megbúvó egykori bencés monostor és templom maradványa.
A XII. századi alapítású kolostort az évszázadok során több rend is birtokolta. A bencések, esetleg a ciszterek és a domonkosok ellentétét bizonyítja több alaprajzi megoldása és a rá vonatkozó írásos adatok. Történetének éppen ez a vonatkozása teszi különlegessé, hiszen a településektől távol álló kolostor többféle szerzetesi koncepció megvalósításának is otthont adott. A török korban elhagyott kolostor jelentős álló romjai ma látványos képet nyújtanak a Vértes erdejében.
A Vértes hegységben elhelyezkedő bencés kolostort 1146 előtt alapította a Csák nemzetség a Szt. Kereszt tiszteletére. Az első kolostor templomát az 1210-es években újjáépítették, ekkor nyerte el ma is látható alakját. A háromhajós templom egyedi vonása, hogy a főszentély háromkarélyos elrendezésű, nyugati homlokzata két tornyos. Elképzelhető, hogy 1210 és 1240 között a ciszter rendhez került a kolostor, de ezt követően a késő-középkorban továbbra is bencés kolostor volt e helyen. A rend számos kolostorához hasonlóan, a XV. század második felében az épületek már rossz állapotban voltak és a szerzetesek nem tudták megújítani kolostorukat.
Ezért Mátyás király 1478-ban a hanyatlásnak indult kolostort az obszerváns domonkosoknak adta, akik a birtokukba került kolostorban csak 1505-ben alakították meg konventjüket. Ekkor újabb építkezésekre került sor, elsosorban a kolostor részben. 1541-ig működött ebben a formában. A kolostor kerengőjének sarkánál kis kápolna állt, amely eredetileg a közeli település plébániatemploma lehetett. Ezt a kis templomot a domonkosok belefoglalták a kolostorukba. A török korban a kolostort elhagyták, jelentős álló romjai azonban napjainkig megmaradtak. Jelentős régészeti ásatás tárta fel a kolostor korábbi maradványait.
Az Oroszlányi Közös Önkormányzati Hivatal tanácstermében tartotta meg éves közgyűlését az Önkéntes Tűzoltó Egyesület április 26-án.
Az oroszlányi Hamvas Béla Gimnázium diákjai is megmérettették magukat egy általuk választott téma bemutatásával a tatabányai Bárdos László Gimnázium által szervezett XVII. Diákbiológus és Környezetvédő Nap keretein belül, melyet kétévente rendeznek meg.
Az oroszlányi képviselő-testület április 25-i ülésén egyhangúan döntött arról, hogy a lakossági terhek csökkentése érdekében a magánszemélyeket terhelő gépjárműtárolók építményadóját és a magánszemélyek kommunális adóját 2025. adóévtől eltörli.
Április 25-én tartotta meg munkaterv szerinti ülését Oroszlány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete.
Oroszlány és Térsége Civil Szervezeteinek Egyesülete idén is meghirdeti városunkban a „Legszebb konyhakertek” programot.
A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét. A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.