Szinte minden érzelmünkre találunk verseket, írók, költők olyan mondásait, amiről azt gondolhatjuk: ez olyan, mintha én mondtam volna.

Egész életünket végigkíséri az irodalom. Iskolásként lehet, hogy nehéz volt, vagy nem mindig tetszett egy vers elemzése. Azonban mégis minden korosztályt megérint, hiszen a szerelmi csalódások, vagy éppen a pillanatnyi boldogság érzete egyformán megszólalhat a líra nyelvén. A versekben a mindennapi élet is megjelenik olykor a maga sivárságával, nehézségével, hiszen a napok monotonná válhatnak a teendők során.

Elképzelhető, hogy manapság már nem annyira divatos verseket hallgatni vagy olvasni, de vannak olyan költemények, amik hallatán az ember libabőrös lesz. Valahol itt van elrejtve a lényeg. Amikor valaminek több év – sőt, több száz év – után is ilyen hatása van, az megérdemli az ünnepnapot.

A magyar költészet szinte kiapadhatatlan forrás mindazok számára, akik szeretnék megismerni nyelvünket, kultúránkat és történelmünket. A verseken keresztül pontos rajzot kapunk minden korszakról, a társadalmi, kulturális és gazdasági állapotokról. Mindezek mellett a versek olyan élményt nyújtanak, ami meghatározó lehet egész életünkön keresztül.

Ez a megemlékezés idén országszerte, így Oroszlányban is a kialakult járványhelyzet miatt új formát ölt. A Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár dolgozói közös verseléssel ünneplik e jeles napot, mely megtekinthető az intézmény internetes felületein.