Hír
2020. May 29.

Kiszolgáltatottak a termelők

Olcsó importhúsok árasztják el Európát, sertéspestis és madárinfluenza tizedeli az állományt, ráadásul a koronavírussal járó korlátozások felforgatták az egész húspiacot.

A koronavírus-járvány megjelenése előtt a hazai húsipar viszonylag jó helyzetben volt. A turizmus és vendéglátás növekvő forgalmával a fogyasztás is növekedett, így a szektor egyre nagyobb mértékben vette fel a különböző húsféléket, húskészítményeket. Azután a madárinfluenza és a sertéspestis mellett a COVID-19 is megjelent hazánkban, ami jelentősen felforgatta a húspiacot.

Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke elmondta, a tavalyi áremelkedést a Kínában tomboló sertéspestis fűtötte, amely következtében becslések szerint az állomány 20-40 százalékát le kellett vágni. Ennek következtében jelentős behozatalra szorult az ázsiai ország és ezzel az európai hústermelők jól jártak. Néhány hónap múlva hazánkban is megjelent az ASP, igaz csak a vaddisznókban mutatták ki, de Kína így is betiltotta a magyar sertéstermékek importját. A magyar termelők veszteségeit csökkentette, hogy Romániában is több millió állatot kellett leölni a vírus miatt és ott engedélyezik az importot olyan országból ahol csak vaddisznókban mutatták ki a kórt – tette hozzá az elnök-

A HORECA-szektor (szállodák, éttermek, kávéházak, közétkeztetés) összeomlása magával rántott szinte minden olyan szektort, amelynek köze volt a turizmushoz és a vendéglátáshoz. A vendéglátóipar leállásával a hústermelők az egyik legnagyobb felvevőpiacukat vesztették el. A helyzetet súlyosbította, hogy ez egész Európában egyszerre következett be, így az összes termelő a kontinensen azzal szembesült, hogy nem tudja értékesíteni a termékeit.

A hipermarketek jóval olcsóbban, a magyar termelők bekerülési költségei alatt veszik át a spanyol és lengyel importhúsokat, ráadásul a HORECA-szektor összeomlása miatt a kereslet eleve kisebb. Emiatt a hazai vágóhidak az élő sertés mintegy 20 százalékát nem veszik át, így hetente 10 ezer sertést nem vágnak le, a tenyésztők túltartják az állatokat, amelyek aztán elfoglalják a helyet a következő generációk elől.

Mindemellett nem lehet egyik pillanatról a másikra leállítani az állatok szaporodását. A biológiai kibocsátáscsökkentéshez 6-8 hónap kell, addig kiszolgáltatottak a termelők. A magyar sertéstartók a kormány által meghirdetett mentőcsomagban foglalt támogatásokat a feltorlódott állomány élelmezésére, a sertéspestis elleni átalakításokhoz kapott forrásokat pedig korszerű kerékfertőtlenítőkre, kerítésekre, magasnyomású tisztítóberendezésekre és hullaégetőkre fordítják majd.

A baromfiágazatban sem jobb a helyzet. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke az Indexnek elmondta, a baromfipiac mérete is nagymértékben visszaesett. Ez nemcsak a termelők és a feldolgozók problémája, hiszen a válság begyűrűzhet a teljes termékpályára és a beszállítói körre. Egész Európában körülbelül 20 százalékkal estek az árak, ami már nem a jövedelmező kategória. Az elnök szerint a probléma nemzetközi szinten mérsékelhető lenne, ha rövid ideig felfüggesztenék a harmadik országból érkező baromfihús importot. Az Unión kívülről érkező áruk folyamatosan nyomják lefelé az árakat, ráadásul ezekre a termékekre nem vonatkoznak az európai takarmányozási, állatjóléti és állat-egészségügyi sztenderdek. Nemzeti szinten a hűtve tárolás támogatása és a termelők megsegítése akadályozhatja meg a szektor összeomlását. A legnagyobb bajban kacsa és liba tenyésztők vannak, akik termékeinek a nagy részét a HORECA-szektor vette fel.

Mindennek tetejében a madárinfluenza miatt több ország megtiltotta Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyéből a baromfiexportot, de van olyan ország is ami egész Magyarország területéről nem engedi a behozatalt. Hazánkban közel ötmillió baromfit kellett levágni a betegség miatt, ami a 2016-17-es járvány idején leölt 3,2 millió egyedhez képest kiugróan magas.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke elmondta, a gazdasági nehézségek miatt, a bizonytalan helyzetben sokan visszafogták a vársárlásaikat és valószínűleg kevesebb húst fogyasztottak. A keresletcsökkenés miatt néhány kisebb vágóhíd ideiglenesen bezárt, és a nagyobbak is kénytelenek voltak visszafogni a vágásszámokat. Emellett egy strukturális átalakulás is folyamatban van, amelynek a kacsa, liba, szarvasmarha, bárány, kecske és haltenyésztők jobban ki vannak téve, hiszen ezeket a húsokat többnyire étteremben fogyasztjuk.

Forrás: index.hu
Kép: illusztráció


Elérhetőségeink

  • Oroszlányi Közös Önkormányzati Hivatal
    Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 78.
    +36 (34) 361-444
    hivatal@oroszlany.hu
  • A honlap tartalmáért felelős vezető:
    Lazók Zoltán
    Oroszlány Város polgármestere

Népszerű cikkek