A cég még mindig több mint 1500 embernek ad munkát, illetve ez az erőmű biztosítja Oroszlány távhőellátását – olvasható az origo.hu 5 évvel ezelőtti cikkében, ami így folytatódik: A Vértesi Erőmű jövőjéről szóló végső döntésnek eredetileg ugyan 2010. március 30-i határidőt szabtak, de az MVM tavaly decemberi közgyűlésén az a döntés született, hogy 2010. július 31-ig (vagyis csak a választások után) kell eldőlnie a cég sorsának. Az MVM igazgatóságának döntését épp két kormány közé időzítették: a Bajnai-kabinet már csak ügyvezetőként működik, a második Orbán-kormány azonban még nem állt fel.

Ma már történelem, hogy nem valósultak meg a fél évtizeddel ezelőtt leírtak, s végül 2014. végén zárt be a bánya.

Azt már idén februárban írta meg az MTI, hogy: az oroszlányi Vértesi Erőmű a környezetvédelmi normák szigorodása miatt 2015. december 31. után nem tüzelhet el szenet, a létesítményt hulladékból származó tüzelőanyaggal üzemeltetnék tovább - ismertette a vállalat vezérigazgatója az oroszlányi képviselő-testület ülésén. Kovács András tájékoztatása szerint a kibocsátási határértékek szigorodása miatt a széntüzelés nem tartható fent, azonban az erőmű 2020-ig kötelezettséget vállalt Oroszlány és Bokod ötezer lakásának és közületeinek távhő- és melegvíz-ellátására, ezért átmeneti megoldásként 2016 januárjára egy gázmotoros erőművet építenek fel, és nem valósul meg az erőmű két, korábban korszerűsített kazánjában a feldolgozott hulladékból származó tüzelőanyag égetése.

A körülmények tehát ismertek voltak, mégis váratlan volt az Oroszlányi Televízió hétfői bejelentése, hogy befejezi működését 2015-ben a Vértesi Erőmű szenes részlege, a telephelyet bizonytalan időre konzerválják és több száz ember elbocsátása várható. Elhangzott az is, hogy az Oroszlány és Bokod távfűtésére tervezett gázerőmű megvalósul, a települések távhőellátása nem kerül veszélybe.