A Nemzetközi Rákellenes Unió 2000 februárjában tartotta első világkongresszusát Párizsban, ahol február 4-ét Rákellenes Világnappá nyilvánították. Ennek a napnak a célja, hogy a rák ellen folytatott küzdelem eszméje a világ összes embere szívében és gondolataiban helyet kapjon. A figyelemfelhívás napjainkban még aktuálisabb, mint korábban.

Modern világunkat jellemzi, hogy szinte minden hétre jut valamilyen világnap, amely az adott témára igyekszik koncentrálni a figyelmet. Azt bizonyára kevesen tudják, hogy 1997 óta február 2-a a szerzetesek világnapja.

Jósika Miklós már nagynevű regényíró volt, amikor új tehetség tűnt fel a magyar regényirodalomban, Eötvös József. Munkássága a bölcselő próza fejlődésére volt nagy hatással. Eszmékben való gazdagsága csodálattal töltötte el kortársait.

A Civil Parlament 1997-ben február 1-jét jelölte meg a Civilek Napjának. Az eseményről elsőként 1998-ban emlékeztek meg.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.

Nemzetünk sötét időszakára, a Don-menti csaták során elesett és eltűnt honvédekre emlékeztek néma tiszteletadással kedden délután Oroszlányban.

Vízkeresztet január 6-án ünnepli a katolikus egyház parancsolt ünnepként. Az epifánia néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

26 évvel ezelőtt, 1992. december 18-án fogadta el az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. A nemzetközi jogi és társadalmi szempontból is mérföldkövet jelentő döntésre emlékezve 1995 óta minden évben december 18-án ünnepeljük a nemzetiségek napját.

A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége 1991 óta minden esztendőben Kodály Zoltán születésnapján, december 16-án ünnepli a Magyar Kórusok Napját.

A középkor egyik legismertebb szentje és vértanúja Nikomédiában élt a IV. században. Borbála szűz és vértanú a tizennégy segítőszent egyike. Borbála napján, december 4-én eleink ágat vágtak egy gyümölcsfáról, és vízbe tették. Ha a faág karácsonyig kivirágzott, az eladósorban lévő lány közeli férjhezmenetelre számíthatott.