A Csák család birtokán megtelepült majki premontrei prépostság, amely hiteleshelyként is működött, már 1252 előtt fennállt, patrónusa Nagyboldogasszony volt. 1388 őszén Zsigmond király feleségével, Mária királynővel vendége volt a prépostságnak, amikor a Vértesben vadásztak. 1516-ban Majk a csornai Szent Mihály prépostság fiókegyházai közé tartozott. A török megszállás idején a prépostság lakói is elmenekültek. A török hódoltság idején Majk a tatai uradalom része. 1632-ben a király nebojszai Balogh Istvánnak, Tata várkapitányának adta zálogbirtokként az uradalmat. 1643-ban gróf Zichy Ferenc, majd 1646-ban gróf Csáky László a tulajdonos. A birtokosok gyakran cserélődtek, amíg 1727-ben fraknói gróf Eszterházy József meg nem vásárolta az uradalmat az osztrák Krapf Gáspártól
III. Károly uralkodása idején települt Magyarországra a kamalduli remeték rendje, amelynek anyakolostora az olaszországi Muránóban volt. A rend magyarországi megtelepedése érdekében több magyar főúr maguk és családtagjaik nevében misealapítványt tettek. Galánthai Eszterházy József gróf felajánlotta majki birtokát a Nepomuki Szent János tiszteletére titulált remeteség számára és a kamalduli szerzetesrendnek ajándékozta, amelyet 1733-ban hiteles alapítólevélben rögzítettek. Az alapító kegyúr nemcsak a birtokot, hanem építőanyagot is biztosított. A remeteség terveit Franz Anton Pilgram (1699-1761) osztrák építőmester készítette, amelyet Anton Erhard Martinelli olasz származású császári udvari építomester bírált felül. A tervek a Nyitra megyei Zobor-hegyi kamalduli remeteség épületegyüttesének mintájára készültek.
A kamalduli remeték rendjét az 1012-ben szentté avatott lombardiai hercegi családból származó Romauld alapította. A remeték szigorú életrendjét II. Sándor pápa hagyta jóvá 1072-ben. Tartózkodtak a hús és a bor élvezetétől, kertműveléssel, művészetekkel tudománnyal és földműveléssel foglalkoztak. Az egymástól elkülönült cellákban élő remeték a hallgatást fogadtak, s csak igen ritkán, meghatározott ünnepek alkalmával szólaltak meg. Hallgatásuk miatt némabarátoknak is hívták őket. Fehér csuhát hordtak, amelyet barátzsinórral összefogott köpennyel viseltek.
17 cellaház épült, amelyből hatot az Eszterházy család alapított. A donátorok (csak néhány közülük: gróf Cziráky, báró Lengyeltóthy Lengyel, Bodorfalvi Baranyai, gróf Gyulai és gróf Falussy, Berényi, Erdody, Hartwigh, család, címereit a cellaházak oromfalára helyezték. 1734-ben már zajlott az építkezés. 1735-ben három szerzetes érkezett Kahlenbergből: Demeter páter, Ádám és Dániel atyák. Demeter páter 1737-ben kelt, Eszterházy Józsefnek írt levelébol értesülhetünk a cellaházak építéséről, valamint arról, hogy a vendégház már készen áll. Az alapítást követően még 50 év sem telik el, amikor II. József király 1782-ben feloszlatta mindazokat a szerzetesrendeket, amelyek nem végeztek oktató, vagy betegápoló tevékenységet.
1806-ban az Eszterházy család Zólyomi ágából származó gróf Eszterházy Károly vette meg a kincstártól Majkpusztát. 1815-tol Mauthner Ádám és Kadisch Joachim posztógyártó vállakozók bérlik az épületegyüttest. A szerzetesi cellákban munkások laktak.1848-ban a kastélyban osztrák parancsnoki hadiszállást rendeztek be. 1856-ban gróf Eszterházy Miklós fia Móric örökölte az uradalmat, aki 1807-ben Majkon született. A régi kolostor-posztógyár épületet vadászkastéllyá alakíttatja át, az uradalom gazdálkodását modern eszközök felhasználásával fellendítette, gépesítette. Majk 1945 után katonai kórház, munkásszálló, a Magyar Írónők alkotóműhelye. 1952-ben került államosításra. 1964-ben Mezőgazdasági szakmunkásképző Iskola és kollégium működött a falak között. Az 1960-as évektől került sor a műemléki értékek felmérésére, és a hasznosítási tervek előkészítésére. A részben felújított cellaházak üdülőként ill. múzeumként működnek. A Műemlékek Állami Gondnokságának kezelésébe 2001-ben került.
A Remeteség hétfő kivételével minden nap nyitva tart.
Nyári nyitvatartás
Téli nyitvatartás
A pénztár 1 órával a mindenkori nyitvatartási idő vége előtt zár.
Nemzeti ünnepeken nyitva.
Felnőtt jegy: 3.500Ft
Kedvezményes jegy: 1.750Ft
Helyi lakosoknak: 1.000Ft
Tárlatvezetés díja bejelentett csoportok részére (15 fő felett): 10.000 Ft
Tárlatvezetés díja minden látogató számára : 1.000 Ft/Fő
Idegennyelvű tárlatvezetés: egyedi árazás alapján, előzetes megbeszélés szerint.
Csoportos jegy
Csoportos árakkal, kedvezményekkel kapcsolatban további információk az alábbi elérhetőségeken érhetők
el: majkiremeteseg@nofnkft.hu
Fotó- és videójegy: 1.500 Ft
A kiállítóterekben kizárólag a fotó- és videójegy megváltásával történhet felvétel készítés, és csakis
vaku
nélkül, személyes használatra, a felvételek kereskedelmi forgalomba nem hozhatók, nem értékesíthetők.
Sajtófotózás előzetes egyeztetéssel!
Június 20-án pénteken Márkushegyen ismét főhajtással emlékeztek az 1983. június 22-i sújtólégrobbanás áldozataira. A megemlékezésen Papp Péter önkormányzati képviselő helyezett el koszorút a város képviseletében.
Hosszú szünet után, június 13-án újranyitotta kapuit az oroszlányi strand. A felújításról, a beruházás jelentőségéről és a közösség szerepéről június 20-án tartottak hivatalos megnyitó ünnepséget, melyen országgyűlési képviselő és városvezető is felszólalt.
Két fiatal sportoló képviseli Oroszlányt és az MVM-OSE Lionst az Egyesült Államokban, ahol háromhetes nyári edzőtáborban vesznek részt teljes ösztöndíjjal.
Napórát állítottak az oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola előtt, amely egyszerre szolgál díszítőelemül és oktatási eszközként.
Tavaly jelent meg Forgács József kisfilmjeinek feldolgozásával készült helytörténeti könyve, a Bányászvárosi történetek, és most itt a folytatás, az Aranypor, amelyet a Bányász Klub Közösségi és Rendezvényházban mutattak be.
Gurszky Gergő, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola testnevelőtanára nyerte el a K&H – Az év tesitanára elismerést a 35 év alatti korosztályban. A díjat nemcsak vármegyei, hanem országos szinten is a legtöbb szavazattal érdemelte ki.
