Román kori építészetünk gyöngyszeme az Oroszlány és Pusztavám közötti erdőben megbúvó egykori bencés monostor és templom maradványa.
A XII. századi alapítású kolostort az évszázadok során több rend is birtokolta. A bencések, esetleg a ciszterek és a domonkosok ellentétét bizonyítja több alaprajzi megoldása és a rá vonatkozó írásos adatok. Történetének éppen ez a vonatkozása teszi különlegessé, hiszen a településektől távol álló kolostor többféle szerzetesi koncepció megvalósításának is otthont adott. A török korban elhagyott kolostor jelentős álló romjai ma látványos képet nyújtanak a Vértes erdejében.
A Vértes hegységben elhelyezkedő bencés kolostort 1146 előtt alapította a Csák nemzetség a Szt. Kereszt tiszteletére. Az első kolostor templomát az 1210-es években újjáépítették, ekkor nyerte el ma is látható alakját. A háromhajós templom egyedi vonása, hogy a főszentély háromkarélyos elrendezésű, nyugati homlokzata két tornyos. Elképzelhető, hogy 1210 és 1240 között a ciszter rendhez került a kolostor, de ezt követően a késő-középkorban továbbra is bencés kolostor volt e helyen. A rend számos kolostorához hasonlóan, a XV. század második felében az épületek már rossz állapotban voltak és a szerzetesek nem tudták megújítani kolostorukat.
Ezért Mátyás király 1478-ban a hanyatlásnak indult kolostort az obszerváns domonkosoknak adta, akik a birtokukba került kolostorban csak 1505-ben alakították meg konventjüket. Ekkor újabb építkezésekre került sor, elsosorban a kolostor részben. 1541-ig működött ebben a formában. A kolostor kerengőjének sarkánál kis kápolna állt, amely eredetileg a közeli település plébániatemploma lehetett. Ezt a kis templomot a domonkosok belefoglalták a kolostorukba. A török korban a kolostort elhagyták, jelentős álló romjai azonban napjainkig megmaradtak. Jelentős régészeti ásatás tárta fel a kolostor korábbi maradványait.
Február 8-án, szombaton vidám farsangi mulatságot szerveztek az Önkormányzati Szociális Szolgálat munkatársai. A rendezvény az „Oroszlányi szegregátumban élők esélyegyenlőségeinek javítása” című pályázat keretében valósult meg, és nyitva állt minden oroszlányi gyermek számára.
A Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezete február 6-án tartotta legújabb rendezvényét, amelynek címe: Fogyva bár, de törve nem – a Garam menti magyarság sorsa volt.
Az elmúlt héten megtartották a 2025. évi első testületi ülést Oroszlányban, amelynek legfontosabb témáit Takács Károly polgármester foglalta össze az Oroszlányi Városi Televízió stúdiójában. A beszélgetés során szó esett a város pályázati folyamatairól, az ipari park fejlődéséről, az elkerülő út építéséről, az erőmű működéséről és több közérdekű kérdésről is.
A Központi Statisztikai Hivatal Oroszlány lakosságát érintő adatgyűjtéséhez kéri az Önök együttműködését.
Részletes tájékoztatás a mellékelt plakátokon olvasható!
Takács Károly, Oroszlány város polgármestere 2025. március 3-án (hétfőn) 14 óra és 17 óra között fogadóórára várja az érdeklődőket a Polgármesteri Hivatalban.
Az E.ON tájékoztatja Oroszlány lakosságát, hogy a településen áramszünet várható a mellékletekben szereplő helyszíneken, időpontokban.
