Román kori építészetünk gyöngyszeme az Oroszlány és Pusztavám közötti erdőben megbúvó egykori bencés monostor és templom maradványa.
A XII. századi alapítású kolostort az évszázadok során több rend is birtokolta. A bencések, esetleg a ciszterek és a domonkosok ellentétét bizonyítja több alaprajzi megoldása és a rá vonatkozó írásos adatok. Történetének éppen ez a vonatkozása teszi különlegessé, hiszen a településektől távol álló kolostor többféle szerzetesi koncepció megvalósításának is otthont adott. A török korban elhagyott kolostor jelentős álló romjai ma látványos képet nyújtanak a Vértes erdejében.
A Vértes hegységben elhelyezkedő bencés kolostort 1146 előtt alapította a Csák nemzetség a Szt. Kereszt tiszteletére. Az első kolostor templomát az 1210-es években újjáépítették, ekkor nyerte el ma is látható alakját. A háromhajós templom egyedi vonása, hogy a főszentély háromkarélyos elrendezésű, nyugati homlokzata két tornyos. Elképzelhető, hogy 1210 és 1240 között a ciszter rendhez került a kolostor, de ezt követően a késő-középkorban továbbra is bencés kolostor volt e helyen. A rend számos kolostorához hasonlóan, a XV. század második felében az épületek már rossz állapotban voltak és a szerzetesek nem tudták megújítani kolostorukat.
Ezért Mátyás király 1478-ban a hanyatlásnak indult kolostort az obszerváns domonkosoknak adta, akik a birtokukba került kolostorban csak 1505-ben alakították meg konventjüket. Ekkor újabb építkezésekre került sor, elsosorban a kolostor részben. 1541-ig működött ebben a formában. A kolostor kerengőjének sarkánál kis kápolna állt, amely eredetileg a közeli település plébániatemploma lehetett. Ezt a kis templomot a domonkosok belefoglalták a kolostorukba. A török korban a kolostort elhagyták, jelentős álló romjai azonban napjainkig megmaradtak. Jelentős régészeti ásatás tárta fel a kolostor korábbi maradványait.
A vértesszentkereszti műemlék a Műemlékfelügyelet határozata alapján jelenleg nem látogatható.
Ünnepélyes kopjafa avatásra került sor szombaton németországi testvérvárosunkban. A Licskó István által készített kopjafát Plochingen és Oroszlány polgárai barátságának szimbólumaként Erdei István állíttatta.
Az Országos Rendőr-főkapitányság egységes segélykérő kézmozdulat rendőri állománnyal való megismertetését, egyúttal a jelzés magyarországi bevezetését és annak népszerűsítő kampányát kezdeményezte.
Lazók Zoltán polgármester vezetésével delegáció utazott Oroszlány testvérvárosába, a németországi Plochingenbe, ahol több hivatalos eseményen vettek részt a hétvégén.
Illatos, csábító formájú gyümölcs, a globalizációnak köszönhetően lassan egész évben az asztalunkra kerül, mégis igazi szezonja a nyár.
9 megyéből, 32 csapat részvételével „Foci-Olimpia 2021” néven kispályás labdarúgótornát szervezett Miskolcon az Országos Roma Önkormányzat.
Az idén negyedik alkalommal kiírt, 225 millió forint keretösszegű eszközfejlesztési pályázaton mind a 60 önkormányzati tűzoltóság nyert el támogatást. Pénzbeli támogatásban 54 tűzoltóság részesül összesen 132,9 millió forint összegben.