Román kori építészetünk gyöngyszeme az Oroszlány és Pusztavám közötti erdőben megbúvó egykori bencés monostor és templom maradványa.
A XII. századi alapítású kolostort az évszázadok során több rend is birtokolta. A bencések, esetleg a ciszterek és a domonkosok ellentétét bizonyítja több alaprajzi megoldása és a rá vonatkozó írásos adatok. Történetének éppen ez a vonatkozása teszi különlegessé, hiszen a településektől távol álló kolostor többféle szerzetesi koncepció megvalósításának is otthont adott. A török korban elhagyott kolostor jelentős álló romjai ma látványos képet nyújtanak a Vértes erdejében.
A Vértes hegységben elhelyezkedő bencés kolostort 1146 előtt alapította a Csák nemzetség a Szt. Kereszt tiszteletére. Az első kolostor templomát az 1210-es években újjáépítették, ekkor nyerte el ma is látható alakját. A háromhajós templom egyedi vonása, hogy a főszentély háromkarélyos elrendezésű, nyugati homlokzata két tornyos. Elképzelhető, hogy 1210 és 1240 között a ciszter rendhez került a kolostor, de ezt követően a késő-középkorban továbbra is bencés kolostor volt e helyen. A rend számos kolostorához hasonlóan, a XV. század második felében az épületek már rossz állapotban voltak és a szerzetesek nem tudták megújítani kolostorukat.
Ezért Mátyás király 1478-ban a hanyatlásnak indult kolostort az obszerváns domonkosoknak adta, akik a birtokukba került kolostorban csak 1505-ben alakították meg konventjüket. Ekkor újabb építkezésekre került sor, elsosorban a kolostor részben. 1541-ig működött ebben a formában. A kolostor kerengőjének sarkánál kis kápolna állt, amely eredetileg a közeli település plébániatemploma lehetett. Ezt a kis templomot a domonkosok belefoglalták a kolostorukba. A török korban a kolostort elhagyták, jelentős álló romjai azonban napjainkig megmaradtak. Jelentős régészeti ásatás tárta fel a kolostor korábbi maradványait.
Születésének 235. évfordulója alkalmából Kisfaludy Károly költő, drámaíró, festőre, a reformkori élet fő szervezőjére, a magyar novella egyik meghonosítójára emlékezett a Rákóczi Szövetség csütörtökön délután.
Megyei jegyzők számára tartottak szakmai konzultációt csütörtökön délelőtt Oroszlányban, a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár kamaratermében.
Modern világunkat jellemzi, hogy szinte minden hétre jut valamilyen világnap, amely az adott témára igyekszik koncentrálni a figyelmet. Azt bizonyára kevesen tudják, hogy 1997 óta február 2-a a Szerzetesek Világnapja.
Oroszlány Város Helyi Választási Bizottsága a február 1-i ülésén 2023. április 23-át (vasárnap) jelölte ki az időközi önkormányzati képviselő választás időpontjának.
Az 1994-ben alakult Civil Parlament 1997-ben február 1-jét jelölte ki a Civilek Napjává. Az eseményről elsőként 1998-ban emlékeztek meg.
Az MVM Zöld Generáció Kft. beruházásában 15 db, 0,5 MW teljesítményű fotovoltaikus naperőmű létesül a Vértesi Erőmű területén. A kivitelezési munkálatokat várhatóan 2023. február 6-án kezdi az Electric Four Zrt.