Román kori építészetünk gyöngyszeme az Oroszlány és Pusztavám közötti erdőben megbúvó egykori bencés monostor és templom maradványa.
A XII. századi alapítású kolostort az évszázadok során több rend is birtokolta. A bencések, esetleg a ciszterek és a domonkosok ellentétét bizonyítja több alaprajzi megoldása és a rá vonatkozó írásos adatok. Történetének éppen ez a vonatkozása teszi különlegessé, hiszen a településektől távol álló kolostor többféle szerzetesi koncepció megvalósításának is otthont adott. A török korban elhagyott kolostor jelentős álló romjai ma látványos képet nyújtanak a Vértes erdejében.
A Vértes hegységben elhelyezkedő bencés kolostort 1146 előtt alapította a Csák nemzetség a Szt. Kereszt tiszteletére. Az első kolostor templomát az 1210-es években újjáépítették, ekkor nyerte el ma is látható alakját. A háromhajós templom egyedi vonása, hogy a főszentély háromkarélyos elrendezésű, nyugati homlokzata két tornyos. Elképzelhető, hogy 1210 és 1240 között a ciszter rendhez került a kolostor, de ezt követően a késő-középkorban továbbra is bencés kolostor volt e helyen. A rend számos kolostorához hasonlóan, a XV. század második felében az épületek már rossz állapotban voltak és a szerzetesek nem tudták megújítani kolostorukat.
Ezért Mátyás király 1478-ban a hanyatlásnak indult kolostort az obszerváns domonkosoknak adta, akik a birtokukba került kolostorban csak 1505-ben alakították meg konventjüket. Ekkor újabb építkezésekre került sor, elsosorban a kolostor részben. 1541-ig működött ebben a formában. A kolostor kerengőjének sarkánál kis kápolna állt, amely eredetileg a közeli település plébániatemploma lehetett. Ezt a kis templomot a domonkosok belefoglalták a kolostorukba. A török korban a kolostort elhagyták, jelentős álló romjai azonban napjainkig megmaradtak. Jelentős régészeti ásatás tárta fel a kolostor korábbi maradványait.
A tartós hideg idő és az éjszakai lehűlések fokozott veszélyeket jelentenek a közlekedésben, a lakások fűtésénél és a veszélyeztetett csoportok számára is.
Január elején ismét sportolók népesítették be a Chudik Lajos Városi Sporttelepet, ahol újra lebonyolították a Bánhegyi László-emléktornát.
Megemlékezést tartottak az oroszlányi evangélikus gyülekezeti teremben a Don-menti csata során elesett és eltűnt magyar honvédek tiszteletére.
Az ünnepi időszakban jellemzően megnövekszik a közúti forgalom, ami a rendőrség számára is többletfeladatokat jelent. Az Oroszlányi Rendőrkapitányságon az elmúlt hetek tapasztalatairól, valamint az aktuális közlekedési helyzetről adtak tájékoztatást.
Az év végi ünnepi időszak az oroszlányi tűzoltók számára sem telt eseménytelenül. Az ünnepek alatt több alkalommal riasztották az egységeket, egyes eseménytípusoknál az elmúlt évekhez képest emelkedett a beavatkozások száma.
Oroszlány Város Önkormányzata pályázatot ír ki a tulajdonában álló, a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár Oroszlány intézményi kezelésében lévő helyiség bérletére.
Részletes tájékoztatás a mellékelt dokumentumban olvasható!
