Román kori építészetünk gyöngyszeme az Oroszlány és Pusztavám közötti erdőben megbúvó egykori bencés monostor és templom maradványa.
A XII. századi alapítású kolostort az évszázadok során több rend is birtokolta. A bencések, esetleg a ciszterek és a domonkosok ellentétét bizonyítja több alaprajzi megoldása és a rá vonatkozó írásos adatok. Történetének éppen ez a vonatkozása teszi különlegessé, hiszen a településektől távol álló kolostor többféle szerzetesi koncepció megvalósításának is otthont adott. A török korban elhagyott kolostor jelentős álló romjai ma látványos képet nyújtanak a Vértes erdejében.
A Vértes hegységben elhelyezkedő bencés kolostort 1146 előtt alapította a Csák nemzetség a Szt. Kereszt tiszteletére. Az első kolostor templomát az 1210-es években újjáépítették, ekkor nyerte el ma is látható alakját. A háromhajós templom egyedi vonása, hogy a főszentély háromkarélyos elrendezésű, nyugati homlokzata két tornyos. Elképzelhető, hogy 1210 és 1240 között a ciszter rendhez került a kolostor, de ezt követően a késő-középkorban továbbra is bencés kolostor volt e helyen. A rend számos kolostorához hasonlóan, a XV. század második felében az épületek már rossz állapotban voltak és a szerzetesek nem tudták megújítani kolostorukat.
Ezért Mátyás király 1478-ban a hanyatlásnak indult kolostort az obszerváns domonkosoknak adta, akik a birtokukba került kolostorban csak 1505-ben alakították meg konventjüket. Ekkor újabb építkezésekre került sor, elsosorban a kolostor részben. 1541-ig működött ebben a formában. A kolostor kerengőjének sarkánál kis kápolna állt, amely eredetileg a közeli település plébániatemploma lehetett. Ezt a kis templomot a domonkosok belefoglalták a kolostorukba. A török korban a kolostort elhagyták, jelentős álló romjai azonban napjainkig megmaradtak. Jelentős régészeti ásatás tárta fel a kolostor korábbi maradványait.
Február 19-én délután a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár adott otthont a Civil Fórumnak, amelyen helyi civil szervezetek képviselői gyűltek össze. Az esemény célja az volt, hogy a résztvevők tájékoztatást kapjanak az elérhető pályázati forrásokról, valamint a művelődési központ által biztosított lehetőségekről. A fórum házigazdája a Szijj Irma Kamarakórus volt, akik rövid bemutatkozóval nyitották meg a találkozót.
Február 17-én, hétfőn tisztújító közgyűlést tartott a Rákóczi Szövetség oroszlányi szervezete a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár kamaratermében. A tagok titkos szavazással döntöttek az elnök és az alelnök személyéről, a szervezet alapszabályzata értelmében háromévente megtartandó választás során.
Az elmúlt évtizedek egyértelművé tették, hogy a klímaváltozást többé nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A mindenki által tapasztalható hőhullámok, aszályok és özönvízszerű felhőszakadások egyértelműen jelzik: éghajlatunk jelentős változásokon megy keresztül.
Hétfőn délelőtt ünnepélyes keretek között adtak át egy új szolgálati gépjárművet az oroszlányi rendőrök számára a Szent Borbála téren. Az eseményen Takács Károly polgármester is felszólalt, aki hangsúlyozta, hogy az önkormányzat elkötelezett a közbiztonság erősítése mellett.
Február 15-én ismét megrendezte hagyományos borversenyét a Falu Hagyományőrző és Kulturális Egyesület Oroszlányban. A megmérettetésnek a II. Rákóczi Ferenc Klub adott otthont, ahol több település borosgazdái mérték össze tudásukat. Az eseményre elsősorban fehérborokkal neveztek, de néhány rozé és vörösbor is megjelent a versenyen.
Február 14-én, pénteken a Bakfark Bálint Alapfokú Művészeti Iskola ismét megrendezte hagyományos Valentin-napi gáláját a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében.
