Román kori építészetünk gyöngyszeme az Oroszlány és Pusztavám közötti erdőben megbúvó egykori bencés monostor és templom maradványa.
A XII. századi alapítású kolostort az évszázadok során több rend is birtokolta. A bencések, esetleg a ciszterek és a domonkosok ellentétét bizonyítja több alaprajzi megoldása és a rá vonatkozó írásos adatok. Történetének éppen ez a vonatkozása teszi különlegessé, hiszen a településektől távol álló kolostor többféle szerzetesi koncepció megvalósításának is otthont adott. A török korban elhagyott kolostor jelentős álló romjai ma látványos képet nyújtanak a Vértes erdejében.
A Vértes hegységben elhelyezkedő bencés kolostort 1146 előtt alapította a Csák nemzetség a Szt. Kereszt tiszteletére. Az első kolostor templomát az 1210-es években újjáépítették, ekkor nyerte el ma is látható alakját. A háromhajós templom egyedi vonása, hogy a főszentély háromkarélyos elrendezésű, nyugati homlokzata két tornyos. Elképzelhető, hogy 1210 és 1240 között a ciszter rendhez került a kolostor, de ezt követően a késő-középkorban továbbra is bencés kolostor volt e helyen. A rend számos kolostorához hasonlóan, a XV. század második felében az épületek már rossz állapotban voltak és a szerzetesek nem tudták megújítani kolostorukat.
Ezért Mátyás király 1478-ban a hanyatlásnak indult kolostort az obszerváns domonkosoknak adta, akik a birtokukba került kolostorban csak 1505-ben alakították meg konventjüket. Ekkor újabb építkezésekre került sor, elsosorban a kolostor részben. 1541-ig működött ebben a formában. A kolostor kerengőjének sarkánál kis kápolna állt, amely eredetileg a közeli település plébániatemploma lehetett. Ezt a kis templomot a domonkosok belefoglalták a kolostorukba. A török korban a kolostort elhagyták, jelentős álló romjai azonban napjainkig megmaradtak. Jelentős régészeti ásatás tárta fel a kolostor korábbi maradványait.
A vértesszentkereszti műemlék a Műemlékfelügyelet határozata alapján jelenleg nem látogatható.
Az őszi erdő gyümölcseinek most van a szezonja. A kirándulóknak bőven van alkalmuk arra, hogy megkóstolják ezeket, esetleg gyűjtsenek belőlük otthonra is, ha különleges zamatú ételeket és italokat szeretnének készíteni. Az erdő gyümölcsei nemcsak kulináris élményt nyújtanak, az egészség megőrzését is szolgálják.
Budapesti Operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó kezdeményezésére 2002 óta október 24-én, két zeneszerző Lehár Ferenc (1870-1948) halálának és Kálmán Imre (1882-1953) születésének évfordulóján ünneplik a magyar operettet a kulturális tárca védnökségével.
Megemlékezésre került sor Oroszlányban október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 65. évfordulóján.
Végig vezetve, magabiztos győzelmet arattak a piros-feketék hazai pályán a bajnokság 7. fordulójában.
A magyar történelem bővelkedett az idegen uralom és zsarnokság elleni harcokban. Ennek egyik példája volt az 1956-os forradalom és szabadságharc is, amely az egész világ számára megmutatta a magyar nép erejét és szabadságszeretetét.
Bensőséges ünnepség keretében vehette át pénteken a szlovákiai Kozárovce (Garamkovácsi) díszpolgári kitüntetését Szabó Istvánné (Betka), a szlovák önkormányzat oroszlányi elnöke.