Román kori építészetünk gyöngyszeme az Oroszlány és Pusztavám közötti erdőben megbúvó egykori bencés monostor és templom maradványa.
A XII. századi alapítású kolostort az évszázadok során több rend is birtokolta. A bencések, esetleg a ciszterek és a domonkosok ellentétét bizonyítja több alaprajzi megoldása és a rá vonatkozó írásos adatok. Történetének éppen ez a vonatkozása teszi különlegessé, hiszen a településektől távol álló kolostor többféle szerzetesi koncepció megvalósításának is otthont adott. A török korban elhagyott kolostor jelentős álló romjai ma látványos képet nyújtanak a Vértes erdejében.
A Vértes hegységben elhelyezkedő bencés kolostort 1146 előtt alapította a Csák nemzetség a Szt. Kereszt tiszteletére. Az első kolostor templomát az 1210-es években újjáépítették, ekkor nyerte el ma is látható alakját. A háromhajós templom egyedi vonása, hogy a főszentély háromkarélyos elrendezésű, nyugati homlokzata két tornyos. Elképzelhető, hogy 1210 és 1240 között a ciszter rendhez került a kolostor, de ezt követően a késő-középkorban továbbra is bencés kolostor volt e helyen. A rend számos kolostorához hasonlóan, a XV. század második felében az épületek már rossz állapotban voltak és a szerzetesek nem tudták megújítani kolostorukat.
Ezért Mátyás király 1478-ban a hanyatlásnak indult kolostort az obszerváns domonkosoknak adta, akik a birtokukba került kolostorban csak 1505-ben alakították meg konventjüket. Ekkor újabb építkezésekre került sor, elsosorban a kolostor részben. 1541-ig működött ebben a formában. A kolostor kerengőjének sarkánál kis kápolna állt, amely eredetileg a közeli település plébániatemploma lehetett. Ezt a kis templomot a domonkosok belefoglalták a kolostorukba. A török korban a kolostort elhagyták, jelentős álló romjai azonban napjainkig megmaradtak. Jelentős régészeti ásatás tárta fel a kolostor korábbi maradványait.
Halottak napja alkalmából tartottak megemlékezést az Oroszlányi Városi Temetőben, ahol versekkel, imádságokkal és közös gyertyagyújtással tisztelegtek az elhunytak emléke előtt.
Az Által-ér Szövetség elnökségének közleménye az Oroszlány-VI. barnakőszén védnevű bányatelek tájrendezésével összefüggésben.
Megkezdődik a TOP PLUSZ-1.2.1-21-KO1-2022-00046 azonosítószámú „Oroszlányi zöldfejlesztés” projekt kivitelezési szakasza.
Oroszlány Város Önkormányzatának képviselő-testülete október 30-án tartotta munkaterv szerinti ülését a Közös Önkormányzati Hivatal tárgyalótermében.
Oroszlány Város Önkormányzata tájékoztatja a tisztelt szülőket és a lakosságot, hogy 2025. november 1-től változik a II. és III. számú házi gyermekorvosi körzetek rendelési rendje.
Oroszlány Város Önkormányzata a 2025. évi helyi közútfejlesztési program részeként a Német dűlő bevezető, mintegy 300 méteres szakaszának pormentes, szilárd burkolattal történő átépítését valósítja meg.
