Román kori építészetünk gyöngyszeme az Oroszlány és Pusztavám közötti erdőben megbúvó egykori bencés monostor és templom maradványa.
A XII. századi alapítású kolostort az évszázadok során több rend is birtokolta. A bencések, esetleg a ciszterek és a domonkosok ellentétét bizonyítja több alaprajzi megoldása és a rá vonatkozó írásos adatok. Történetének éppen ez a vonatkozása teszi különlegessé, hiszen a településektől távol álló kolostor többféle szerzetesi koncepció megvalósításának is otthont adott. A török korban elhagyott kolostor jelentős álló romjai ma látványos képet nyújtanak a Vértes erdejében.
A Vértes hegységben elhelyezkedő bencés kolostort 1146 előtt alapította a Csák nemzetség a Szt. Kereszt tiszteletére. Az első kolostor templomát az 1210-es években újjáépítették, ekkor nyerte el ma is látható alakját. A háromhajós templom egyedi vonása, hogy a főszentély háromkarélyos elrendezésű, nyugati homlokzata két tornyos. Elképzelhető, hogy 1210 és 1240 között a ciszter rendhez került a kolostor, de ezt követően a késő-középkorban továbbra is bencés kolostor volt e helyen. A rend számos kolostorához hasonlóan, a XV. század második felében az épületek már rossz állapotban voltak és a szerzetesek nem tudták megújítani kolostorukat.
Ezért Mátyás király 1478-ban a hanyatlásnak indult kolostort az obszerváns domonkosoknak adta, akik a birtokukba került kolostorban csak 1505-ben alakították meg konventjüket. Ekkor újabb építkezésekre került sor, elsosorban a kolostor részben. 1541-ig működött ebben a formában. A kolostor kerengőjének sarkánál kis kápolna állt, amely eredetileg a közeli település plébániatemploma lehetett. Ezt a kis templomot a domonkosok belefoglalták a kolostorukba. A török korban a kolostort elhagyták, jelentős álló romjai azonban napjainkig megmaradtak. Jelentős régészeti ásatás tárta fel a kolostor korábbi maradványait.
Június 20-án pénteken Márkushegyen ismét főhajtással emlékeztek az 1983. június 22-i sújtólégrobbanás áldozataira. A megemlékezésen Papp Péter önkormányzati képviselő helyezett el koszorút a város képviseletében.
Hosszú szünet után, június 13-án újranyitotta kapuit az oroszlányi strand. A felújításról, a beruházás jelentőségéről és a közösség szerepéről június 20-án tartottak hivatalos megnyitó ünnepséget, melyen országgyűlési képviselő és városvezető is felszólalt.
Két fiatal sportoló képviseli Oroszlányt és az MVM-OSE Lionst az Egyesült Államokban, ahol háromhetes nyári edzőtáborban vesznek részt teljes ösztöndíjjal.
Napórát állítottak az oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola előtt, amely egyszerre szolgál díszítőelemül és oktatási eszközként.
Tavaly jelent meg Forgács József kisfilmjeinek feldolgozásával készült helytörténeti könyve, a Bányászvárosi történetek, és most itt a folytatás, az Aranypor, amelyet a Bányász Klub Közösségi és Rendezvényházban mutattak be.
Gurszky Gergő, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola testnevelőtanára nyerte el a K&H – Az év tesitanára elismerést a 35 év alatti korosztályban. A díjat nemcsak vármegyei, hanem országos szinten is a legtöbb szavazattal érdemelte ki.
