Román kori építészetünk gyöngyszeme az Oroszlány és Pusztavám közötti erdőben megbúvó egykori bencés monostor és templom maradványa.
A XII. századi alapítású kolostort az évszázadok során több rend is birtokolta. A bencések, esetleg a ciszterek és a domonkosok ellentétét bizonyítja több alaprajzi megoldása és a rá vonatkozó írásos adatok. Történetének éppen ez a vonatkozása teszi különlegessé, hiszen a településektől távol álló kolostor többféle szerzetesi koncepció megvalósításának is otthont adott. A török korban elhagyott kolostor jelentős álló romjai ma látványos képet nyújtanak a Vértes erdejében.
A Vértes hegységben elhelyezkedő bencés kolostort 1146 előtt alapította a Csák nemzetség a Szt. Kereszt tiszteletére. Az első kolostor templomát az 1210-es években újjáépítették, ekkor nyerte el ma is látható alakját. A háromhajós templom egyedi vonása, hogy a főszentély háromkarélyos elrendezésű, nyugati homlokzata két tornyos. Elképzelhető, hogy 1210 és 1240 között a ciszter rendhez került a kolostor, de ezt követően a késő-középkorban továbbra is bencés kolostor volt e helyen. A rend számos kolostorához hasonlóan, a XV. század második felében az épületek már rossz állapotban voltak és a szerzetesek nem tudták megújítani kolostorukat.
Ezért Mátyás király 1478-ban a hanyatlásnak indult kolostort az obszerváns domonkosoknak adta, akik a birtokukba került kolostorban csak 1505-ben alakították meg konventjüket. Ekkor újabb építkezésekre került sor, elsosorban a kolostor részben. 1541-ig működött ebben a formában. A kolostor kerengőjének sarkánál kis kápolna állt, amely eredetileg a közeli település plébániatemploma lehetett. Ezt a kis templomot a domonkosok belefoglalták a kolostorukba. A török korban a kolostort elhagyták, jelentős álló romjai azonban napjainkig megmaradtak. Jelentős régészeti ásatás tárta fel a kolostor korábbi maradványait.
Ismét nagy érdeklődős kísérte az oroszlányi Rákóczi Szövetség rendezvényét, melyet "Köszöntjük Csallóközcsütörtököt!" címmel tartottak július 25-én a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár kiállítótermében.
Oroszlány Város Önkormányzata 2022-ben nyújtott be pályázatot a Malom-tó és környékének fejlesztésére „Oroszlányi zöldfejlesztések” címmel. A TOP-PLUSZ-1.2.1- 21-KO1-2022-00046 azonosítószámú projekt 2023. évben 300 millió Ft összegű támogatásban részesült, így megkezdődhetett a fejlesztés tartalmának kidolgozása.
Az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. értesíti a lakosságot, hogy 2024. augusztus 6-7-én karbantartási munkák miatt áramszünet lesz Majkon, a mellékelt tájékoztatókban jelzett területeken.
A hagyományos „Bányásznapi Oroszlány Rallye” idei tervezetéről egyeztetett hétfőn délelőtt Lazók Zoltán polgármester, valamint Füredi András versenyrendező.
Bizonyára sokan vannak azok, akik a február 15-i megadott határidőig nem jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, most mégis úgy döntenek, hogy szeptembertől szeretnének egy felsőoktatási intézményben tanulni. Még nekik sem késő a jelentkezés, hiszen a sikeres pótfelvételizők szeptemberben meg is kezdhetik tanulmányaikat.
Évezredek óta bámulunk az égre, csodáljuk elfogyó és kigömbölyödő alakját, gyönyörködünk, amikor teljes pompájában világít az éjszakai égbolton.
