Oroszlányban igazán műemlék értékű alkotás nincs, hiszen a város igen fiatal. Mégis meg kell említeni egy-két alkotást, amely majd műemlékké érik az idők folyamán. Ilyen a Városkapu, amely 1958-ban épült, és Oroszlány egyik legjellegzetesebb épülete. Az 1960-as évek elején - a formáját tekintve - az országban talán egyedülálló víztorony épült. A város főutcájára merőleges épületek oldalát különböző művészek által készített színes grafittók díszítik, valamint több képzőművészeti alkotás található a tereken, utcákon, háztömbökben.
Tekintettel arra, hogy Oroszlányban a bányászkodás már csak rövid ideig végezhető gazdaságosan, ezért különös jelentőségű, hogy néhány lelkes szakembernek köszönhetően Bányászati Múzeumban, élethű közegben ismerkedhetnek meg a fiatalok is a bányászat múltjával, a bányászhagyományokkal és a bányászkodás rekvizitumaival. A múzeum ritka, szép és gazdag ásványgyűjteménye sem mindennapi látványosság a kövek szerelmeseinek.
A másfél évszázados török hódoltság után elnéptelenedett vidékre szlovák telepesek hozták vissza az életet a 18. század elejétől, s e jelentős létszámú magyarországi kisebbség térképén Oroszlányt azért is jegyzik, mert hűen berendezett Szlovák Tájházával tiszteletre méltóan ápolja az előző generációk emlékét.
Az ófalu evangélikus temploma és a város közelmúltban épített katolikus temploma is megér egy-egy látogatást.
A környék horgásztavai közül külön is meg kell említeni a hőerőmű hűtőtavát, amelynek horgászállásait télen is látogathatják e sport kedvelői.
Az Oroszlányba látogatók a városról és környékéről a város 3 pontján elhelyezett információs tábláról vagy a polgármesteri hivatal információs irodájában kaphatnak tájékoztatást. Az Oroszlányhoz közeli vértesszentkereszti apátság és a várgesztesi vár romjai csodálatos kirándulások célpontjai lehetnek az idelátogatók számára. Az országos Kék Túra útvonalán gyakorta barangolók sokat tudnának mesélni arról, hogy milyen élményeket jelent számukra, ha újra meg újra felkeresik a Vértes várromjait: Csókakő várát, a Oroszlánkő várát (Csákyvár), Vitányvárat, Szentgyörgyvárt, Gerencsérvárat.
A Csák nemzetség építette a Vértes egyik legszebb és legnagyobb várát, Gesztest, amely 1327-től királyi vár. Zsigmond király és Mária királynő kedvelt vadászó helye volt a Vértes. A gesztesi az egyetlen vár a Vértesben, amelyet régészeti feltárás és korszerű helyreállítás után turistaszállónak használnak, és az oroszlányiaknak is kedvelt kirándulóhelye.
Román kori építészetünk kiemelkedő értékű műemléke a vértesszentkereszti bencés, majd később dominikánus apátság. A Vértes-hegység egy távoli magaslatára épült az apátság, melynek első említése 1146-ból származik - romantikus környezetben fekszik. A régészeti kutatások során az árokkal körülvett területen kerültek elő a monostor legkorábbi épületei, nevezetesen egy kőből épített templom két oldalkápolnával, valamint az ideépült kolostor maradványai. A templom építése a XII. század végén kezdődött, majd évszázadokon keresztül fokozatosan bővült és változott.
Oroszlány legnagyobb büszkesége kétségtelenül Majk, a XVIII. századi, Közép-Európában is egyedülálló műemléke, illetve az ottani műemlékegyüttes, a kamalduli néma barátok kolostora, melyet barokk stílusban, de a rend szigorú reguláit idéző zárt alaprajzzal építettek. Érdekesség, hogy a toronyóra harangjai negyedóránként barokk korabeli dallamokat játszanak.
A majki kamalduli remeteség Franz Anton Pilgram, a nagy osztrák építész terve és irányítása alapján épült a kamalduli szerzetesek számára. A XVIII. század végétől az Eszterházyak kastélyként használták. Parkjával, halastavával, építészeti szépségeivel még a meg nem talált funkció hiányában is sok csodálót szerzett. A műemlék az északi Vértes összefüggő zöld tömegében "természetvédelmi területen" természeti környezet és építészet harmóniájának iskolapéldája. A bencésekből kivált, Romuáld által 1012-ben alapított kamalduli rend tagjai némabarátokként, szigorú regulák szerint éltek, épp ilyen szigorú a kolostoregyüttes építészeti alaprajza, a maga kiegyensúlyozott négyszögszimmetriájával. A kamalduli fehércsuhás barátok remetelakjai intim udvart zárnak körül, amelynek közepén áll a már említett templomocska. S hogy a hamisítatlan barokk hangulat még teljesebb legyen, a torony harangjátéka Eszterházy Pál 1711-ből származó Harmonia Caelestis című zenei gyűjteményének darabjait játssza negyedóránként. S bár a történelmi viszályok nem kímélték, az egyedülálló épületegyüttes ma látogatható állapotban fogadja a vendégek tízezreit, kies környezetben tavakkal, erdőkkel, tisztásokkal, Oroszlánytól alig egy kilométerre.
A majki cellaházak a kor stílusának megfelelően berendezett szobákkal kínálnak szálláslehetőséget a városba látogató turisták számára, valamint szállás igényelhető a Középfokú Kollégiumban és a várgesztesi Villaparkban.
Víztorony - Haraszt-hegy
Az 1960-as években megépített monstrum formáját tekintve egyedülálló az országban. Fénykora idején az egész város vízellátását biztosította,
mára ez a funkciója megszűnt. Megépítése óta azonban a város egyik szimbóluma, amely az oroszlányi belváros közelében, a Haraszt-hegy tetején emelkedik, így Oroszlány számos pontjáról látható.
Tövéből szép kilátás nyílik a városra, és a települést övező erdőségekre.
Városkapu - Fürst Sándor utca
A városkapu 1958-as megépítése óta Oroszlány egyik szimbóluma. Kezdetben a városi könyvtár kapott helyett falai között. A város művelődési házának felépítése után az épület funkcióját
vesztette, mert a könyvtár oda költözött át. Állapota innentől kezdve jelentősen romlott, amelyet csak az 1990-es években végrehajtott restaurálás fékezett meg.
Funkciója egyelőre nem tisztázott, ami elég elkeserítő dolog, hiszen a város legimpozánsabb épületei közé tartozik.
Katolikus templom - Haraszt-hegy
A templomot Ripszán János tervei alapján építették, felszentelésére 1994-ben került sor.
Célszerűbb talán templomegyüttesről beszélni, a komplexum ugyanis nemcsak a templomot,hanem a hitoktatótermet és a plébániát is magában foglalja. A Győri Egyházmegye kezdte az
építkezést, de a befejezésre már a Székesfehérvári Egyházmegye védnöksége alatt került sor. A templom védőszentje Munkás Szent József, búcsúnapja május 1.
Munkás Szent József (katolikus) Plébánia
Evangélikus templom
Az oroszlányi evangélikusok első temploma 1702-ben épült, majd mikor kicsinek bizonyult átépítették.
A ma is látható egyhajós, klasszicista stílusú templomot 1787-ben szentelték fel, a majki kamalduli remeteség bezárása után öt évvel.
Fontos dolog ez a templom történetében, hiszen a helybéliek hozzájuthattak az impozáns majki templom berendezéseihez: a főoltár, a szószék, és a karzatot tartó oszlopok is onnan származnak.
A 30 méter magas toronyban az első világháborúig három harang volt, de kettőt hadicélokra vittek el. 1923-ban pótolták a hiányzó harangokat, de a második világháborúban ismét kettőt
rekviráltak. A délidőben megszólaló három és félmázsás harang szava Oroszlány-Ófalu közepéről messzire hallatszik, a harang zúgása az egész városban hallható.
Oroszlányi Evangélikus Egyházközség
Topolya - kút
A köztéri alkotást szokás Topolyafának vagy csak egyszerűen Topolyának is hívni. Oroszlány magvának, a falunak a fennállásának
300. évfordulójára emeltette a város. A kompozíció Kungl György, városból elszármazott szobrászművész alkotása. A stilizált fát formázó központi elem körül kisebb térkövek
helyzkednek el, egyikben ivókutat rejtettek el. A város jelesebb napjain a „fa" tetejéről folyik a víz, teljessé téve az emlékművet.
Táncoló lányok
Az eredeti mű alkotója, címe és készítésének ideje: Ridovics László - Táncoló lányok(1959)
Felújította: Zámbó Kornél (2012)
2840 Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 32.
Halászok
Az eredeti mű alkotója, címe és készítésének ideje: Vecsési Sándor - Halászok (1959)
Felújította: Zámbó Kornél (2012)
2840 Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 4-6.
Faültetők
Az eredeti mű alkotója, címe és készítésének ideje: Orosz János - Faültetők (1959)
Felújította: Zámbó Kornél (2012)
2840 Oroszlány, Fürst Sándor út 50.
Labdázók
Az eredeti mű alkotója, címe és készítésének ideje: Sarkantyu Simon - Labdázók (Labdázó lányok) (1959)
Felújította: Zámbó Kornél (2012)
2840 Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 8-12.
Aratók
Az eredeti mű alkotója, címe és készítésének ideje: Kokas Ignác - Aratók (1959)
Felújította: Zámbó Kornél (2013)
2840 Oroszlány, Fürst Sándor út 39.
Bányász család
Az eredeti mű alkotója, címe és készítésének ideje: Blaski János - Bányászcsalád (Anya gyermekével) (1959)
Felújította: Zámbó Kornél (2013)
2840 Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 20-24.
Lányok madarakkal
Az eredeti mű alkotója, címe és készítésének ideje: Michnay Andrea - Lányok madarakkal (1959)
Felújította: Zámbó Kornél (2013)
2840 Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 50.
Zenészek
Az eredeti mű alkotója, címe és készítésének ideje: Hock Ferenc - Zenészek (1959)
Felújította: Zámbó Kornél (2014)
2840 Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 42.
Munkások
Az eredeti mű alkotója, címe és készítésének ideje: Óvári László - Munkások című (1959)
Felújította: Zámbó Kornél (2014)
2840 Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 58.
Gerenday Zsuzsanna, Oroszlány város alpolgármestere 2024. november 27-én (szerdán) 14 óra és 15 óra között fogadóórára várja az érdeklődőket a hivatal I. emeleti tárgyalójában.
November 15-én ünnepélyesen is átadták az oroszlányi Csobbanó Uszoda felújított gyerek medencéjét. Ráadásul duplán is ünnepelhettek az oroszlányiak.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat az Irányító Csoporttal egybekötött Foglalkoztatási Fórum ülést tartott hétfőn. A vármegye önkormányzata a kormányhivatallal és a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Kft-vel konzorciumban valósítja meg a foglalkoztatási paktum programot.
Az E.ON tájékoztatja Oroszlány lakosságát, hogy a településen tervezett áramszünet elmarad a mellékletben szereplő helyszíneken, időpontokban.
A XXIII. Lakitelki Filmszemlére idén 112 alkotás érkezett a Kárpát-medencéből. Forgács József egy nem akármilyen dokumentumfilmmel pályázott a filmfesztiválra, amellyel nem is akármilyen sikereket ért el.
Az Oroszlányi Közös Önkormányzati Hivatal épületében tartották a Komárom-Esztergom Vármegye Önkormányzata és a Nemzeti Művelődési Intézet közös programját.
