Köszöntöm Önt városunk honlapján!
Oroszlány öt település (Bokod, Dad, Kecskéd, Kömlőd és Szákszend) járási központjaként a Vértes-hegység szelídebb, északi erdős-dombos vidékén helyezkedik el.
A környék az Árpád-kortól lakott. A török hódoltság idején elpusztult, elnéptelenedett falvakat szlovák és német telepesek keltették új életre, melyek a XVIII. századtól az Eszterházy család gesztesi, majd tatai uradalmához tartoztak.
Városunk a középkorban az Oroszlánykő később a Pusztaoroszlánykő nevet viselte. Elnevezését a hagyomány szerint egykori váráról nyerte, melynek kapuját két kőből faragott oroszlán díszítette. Legalább is ezt írja az 1938-as O'sváth-féle, máig legtöbbet forgatott megyetörténet. De ahogy a középkor, mára már ez is a múlt. Hiszen O'sváth 1557 oroszlányi lakosról számol be, s ma közel húszezren élnek itt, 16 kilométerre Tatabányától, a megyeszékhelytől, és mintegy negyedórányira a nagy forgalmú Bécs-Budapest (M1) autópálya csatlakozásától.
Oroszlány elmúlt évtizedeinek fejlődése nagyrészt a művelésre alkalmasnak talált széntelepek létének volt köszönhető; a bányászkodás - és a ráépülő energetikai ipar - alapvetően meghatározta a város életét, munkalehetőséget adva az idetelepülőknek. Az ország utolsó mélyművelésű bányája 2014. végén fejezte be a termelést Márkushegyen.
A gazdasági szerkezetváltásnak köszönhetően mind nagyobb jelentősége lett ipari parkunknak, ami hivatalosan 1997-ben jött létre. A zöldmezős területek a régi ipari területek mellett lettek kijelölve. A különböző előkészítési munkákat és intézkedéseket követően 1999. második felében kezdődtek meg a csarnoképítések. A fejlesztések évről évre nagyobb volument értek el, a beruházások értéke 2018-ban már meghaladta a 164 milliárd forintot, de a cégek árbevétele is növekedést mutat, hiszen ez 315 milliárdos volt abban az évben.
Oroszlány 2016 decemberében, az országban kilencedikként, Komárom-Esztergom megyében pedig elsőként szerezte meg a „Tudományos és Technológiai Park” címet. Ezzel az ország több mint 200 ipari parkja közül elismerésre méltó helyet szerzett magának a település. A park jelenléte és fejlődése hozzájárul ahhoz, hogy a városban és környékén csupán két százalék körül mozog a munkanélküliek aránya. Jelenleg 24 vállalkozás működik a területen, ahol a foglalkoztatottak száma meghaladja a 4,5 ezret.
A jó megközelíthetőség, az autópálya és a Bécs-Budapest tengely közelsége kiváló lehetőséget teremt a turisztikai adottságok kihasználásához. Évente több tízezren keresik fel Oroszlány legnagyobb látnivalóját a Majki műemlékegyüttest, a kamalduli néma barátok kolostorát. A barokk stílusban, zárt alaprajzzal megépített lakható barátlakások a középen fekvő templommal, igazi élménnyel gazdagítják az ide látogatókat. A Vértes hegység azonban más gyöngyszemeket is rejteget. A településhez közeli vértesszentkereszti apátság, illetve Várgesztes ideális kirándulóhelyek. Az erdős, hegyes környezet értékét növeli, hogy az országban ezen a tájon alakult meg az első natúrpark, mely a természeti és kultúrtörténeti értékek megismertetésével csábítja a turistákat. A Vértest átszelő országos Kék túra útvonalán olyan nevezetességekkel is megismerkedhet a látogató, mint a Csókakő, a Csáki vár, a Vitányvár, a Szentgyörgyvár és a Gerencsérvár.
A közelmúlt bányászhagyományait a Bányászati Múzeum tárlata mutatja be. A kiállítóhely 2001-től a XX-as aknán, a Majki remeteségtől 600 méterre működik. A kiállítás a 20. század második felének az oroszlányi szénmedencében folyó szénbányászatával ismerteti meg a látogatókat. Az épületek és berendezései eredeti állapotukban mutatják be egy modern bányaüzem létesítményeit, illetve működését. A környékbeli bányák bezárása során ide gyűjtötték össze a szénmedence jellemző gépi berendezéseit és bányászati relikviáit is.
Aki a várost keresi fel, az sem marad megfelelő szolgáltatás és látnivaló nélkül. A török hódoltságot követően érkező szlovák telepesek utódai megtartották és ápolják elődeik hagyományait, melyek a tájházban rendezett kiállítás keretében ismerhetők meg. Az ó-falu evangélikus temploma, a modern katolikus templom, a millenniumi emlékmű, a rendszerváltozást követően emelt képzőművészeti alkotások szintén megérnek egy látogatást.
Az elmúlt évtized vállalkozói befektetéseinek köszönhetően színvonalas vendéglátó-ipari és kereskedelmi egységek, valamint szálláshelyek várják a betérőket. A fejlesztéseknek köszönhetően a megújult úthálózat, a korszerű szakorvosi rendelőintézet, az európai színvonalú fedett uszoda, a modern sportcsarnok, a gondozott és felújított játszóterek mellett a rengeteg program, illetve esemény mind-mind az idelátogatók kényelmét és szabadidejük hasznos eltöltését hivatottak szolgálni.
Oroszlány szeretettel és tisztelettel várja vendégeit. Fedezze fel ezeket a látnivalókat, fedezze fel a Vértes hegységet!
Lazók Zoltán
polgármester
A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft-nek a székhelyével azonos telephelyen működő, felső küszöbértékű, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek az egységes szerkezetű biztonsági jelentését érkeztette.
2021. július 28-tól nyitja kapuit az oroszlányi Zenei Alkotó Műhely, mely minden szerdán 15 órától várja mindazokat, akik részt vennének közös zenélésben, alkotásban, vagy szeretnék megvalósítani zenei ötleteiket.
A háziállatokért a gazdák a felelősek. Egy kis odafigyeléssel elkerülhető lehet az állatok szenvedtetése és pozitív élményekkel élhető át a nyári forróság.
Ünnepélyes kopjafa avatásra került sor szombaton németországi testvérvárosunkban. A Licskó István által készített kopjafát Plochingen és Oroszlány polgárai barátságának szimbólumaként Erdei István állíttatta.
Az Országos Rendőr-főkapitányság egységes segélykérő kézmozdulat rendőri állománnyal való megismertetését, egyúttal a jelzés magyarországi bevezetését és annak népszerűsítő kampányát kezdeményezte.
Lazók Zoltán polgármester vezetésével delegáció utazott Oroszlány testvérvárosába, a németországi Plochingenbe, ahol több hivatalos eseményen vettek részt a hétvégén.