Egy város költségvetésének legfontosabb szabálya, hogy annak mindig egyensúlyban kell lennie. Nem mehet negatívba, soha. Egy város tehát akkor költhet többet, ha a bevételei is emelkednek. 2023-ban Oroszlány 7,5 milliárd forintból gazdálkodott, ez az összeg idén 8,9 milliárdra nőtt. Az emelkedés 17%-os. Talán, ha annyit mondunk, hogy - a Magyar Nemzeti Bank hivatalos adatai alapján - 2023-ban az éves átlagos infláció 17,6 százalék volt hazánkban, akkor egyből látható, hogy az emelkedés csak névleges értéken történt, valójában nem. Ha ehhez még hozzátesszük a szolidaritási adó 30%-os emelkedését, vagy a garantált bérminimum növekedését, akkor értjük, hogy a költségvetés reálértéke csökkent.

A költségvetés néhány sorát közelebbről is megvizsgáltuk, hogy érthetőbbé, átláthatóbbá tegyük a számokat.

1. Szolidaritási adó (kiadás)

A szolidaritási adót a „tehetősebb”, azaz több iparűzési adóbevétellel rendelkező önkormányzatoknak kell megfizetniük. Eredetileg azzal a céllal vezette be a kormány még 2017-ben, hogy tompítsa a települések közötti jelentős különbséget a legszegényebb önkormányzatok javára, vagyis a kevésbé tehetősebb települések működését a fejlettebb városokkal finanszíroztatja meg. Sajnos, csak nevében szolidaritási a hozzájárulás, az önkormányzatok ugyanis a nyomát sem látják, hogy a gazdagabb helyhatóságoktól elvont adó eljutna a kevésbé tehetősebb településekhez. A szolidaritási adó összege, amely az államkasszába befolyik a bevezetése óta a hétszeresére nőtt.

2024-ben, az előző évhez képest 30%-kal többel kell majd az érintett önkormányzatoknak szolidárisnak lenniük. Ezzel szemben az önkormányzatoknak járó állami források emelkedésének mértéke ettől jóval elmaradt.

Az adóerőképesség alapján Oroszlányt 2024-ben összesen 807 millió forint szolidaritási adó befizetésére kötelezték, amely a teljes városi költségvetés tized részét jelenti. Mi is 30%-kal többet fizetünk majd, mint egy évvel ezelőtt. Az elmúlt 5 évben így ezen a címen több, mint 3 milliárd (!) forintot fizetett be a város az állami kasszába.

2. Iparűzési adó (bevétel)

Városunk költségvetésében a saját bevételek jelentős részét a helyi vállalkozások iparűzési adója teszi ki. Az elmúlt években a járvány, a világot érintő autóipari válság, az ukrán háború és az energiaválság a nálunk letelepült cégeket is érintette. Ennek következményeként 2019 óta az iparűzési adóbevétel folyamatosan csökkent. A tendencia 2022-ben fordult meg, de szintje még mindig nem érte el a 2019. évit. Természetesen örülünk annak, hogy a helyben működő vállalkozások bevételei növekednek. A túlzott optimizmus helyett azonban érdemes a növekedés okait is megvizsgálni. Az árbevétel emelkedése ugyanis kevésbé tudható be a gazdasági helyzet megszilárdulásának, mint a devizaárfolyam és az infláció mértéke kedvezőtlen alakulásának. Ez utóbbi óriási költségnövekedést jelentett a város minden gazdasági szereplőjének.

3. Béremelés a közszférában (kiadás)

Oroszlányban is egyre sürgetőbb problémát jelent az önkormányzati intézményekben dolgozó szakképzett munkaerő elvándorlása. A közalkalmazottak, köztisztviselők átmennek a vállalati szférába, közalkalmazotti bérért már senki nem jelentkezik dolgozni, tartósan üres álláshelyek keletkeztek. A 2024-es költségvetés tervezésekor ezért prioritásként kezelte az önkormányzat az intézmények dolgozói munkájának anyagi elismerését megtartásuk és az új munkaerő vonzásának érdekében. Minden önkormányzati intézmény dolgozói számára 2024-ben 20%-os bérfejlesztés került a költségvetésbe, továbbá egységesen 400.000 Ft értékű cafetériára válnak jogosulttá.

4. Hitelfelvétel (bevétel)

A költségvetésben azok az összegek, amelyek fejlesztésre, beruházásra fordíthatók (ún. felhalmozási kiadások) szinte teljes mértékben pályázati forráshoz vagy hitelhez kapcsolódnak. A hitelek, ahogy legjobb esetben egy család költségvetésében is, a városi költségvetés esetében is a beruházásokat biztosítják. Mint ahogy az állam is jelentős hitelt vesz fel hasonló céljai elérése érdekében. Nem beszélve arról, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben, főleg az infláció miatt, egy beruházás megvalósítása jelenleg még olcsóbb is, mintha azt néhány év múlva kellene kifizetni.

Bár volt, és remélhetőleg lesz is pályázati bevétele az önkormányzatnak, ezek a bevételek azonban célzott feladatokra költhetőek csak el, nem minden esetben arra, amire a városnak valóban szüksége lenne. Egy felelős önkormányzat természetesen ügyel arra, hogy a hiteltörlesztése ne haladja meg pénzügyi lehetőségeit. A hitelfelvétel mértékét a törvény is szabályozza, meghatározott bevételek maximum felét lehet adósságszolgálatként tervezni, ezzel szemben önkormányzatunk ennek negyedét fogja törleszteni. Az eladósodottság mértéke így messze a megengedett szint alatt marad. 2023-ban a város két korábban felvett, összesen 550 millió forintos hitele is kifutott. Így van lehetőség arra, hogy újabb 543 millió forint értékű hitel felvételével újabb fejlesztések valósuljanak meg.

Mire fordítja az önkormányzat a 2024-es fejlesztési hitelkeretet?

• Nyíres dűlő bevezető szakaszán (300 m) szilárd burkolat kiépítése,
• Mindszenti utcai burkolat átépítése, csapadékvíz elvezetés,
• Volt „Sárga tömb” helyének környezetrendezése (parkoló kialakítása és a Gönczi Ferenc utca felőli bekötő útszakasz csapadékvíz elvezetése),
• Közvilágítás korszerűsítés, a korábbi fejlesztésből kimaradt utolsó 654 lámpatest cseréje, valamint több lakossági fejlesztési javaslat, (pl. a Juhos dűlői közvilágítás hálózat kiépítése, Závory Zoltán utcai meglévő közvilágítás fejlesztése, Táncsics udvar hálózati szakasz bővítése, a városi temetői parkolónál hálózat bővítés, vasúti gyalogos felüljáró átépítés, Majkpuszta hálózat kiépítés, Balassi Bálint utca, Mindszenti utca külterületi szakasz kiépítés, Akácos dűlő bevezető szakasz kiépítés, stb.),
• A Brunszvik Teréz Óvoda és a Táncsics Mihály Óvoda lapostető szigetelése,
• Lakossági igény alapján fedett buszváró kerül „Táncsics Mihály út” megállóhelyre, illetve a Kagyló utca elején az „Erőműi-tópart” megállóhelyre,
• A városban található játszótereken a játszótéri eszközök pótlása, 15 új játszóeszköz beszerzése, több játszóeszköz-alkatrész pótlása, a Táncsics udvari nagy játszótérre ivókút telepítése, valamint több helyszínre napvitorlák kihelyezése,
• A Hunyadi főzőkonyha helyiségeinek járólapozása, csempézése, víz és csatornacsövek cseréjének költségei.

Ezek mind olyan beruházások, amelyek költség- vagy energiamegtakarítást eredményeznek, vagy anyagi károk megelőzésére szolgálnak. Az út- és járdafejlesztési is folytatódik a hitelfelvétel keretében, ennek pontos tartalmáról a február 29-it testületi ülésen döntenek majd a képviselők.

5. Városüzemeltetés

A városüzemeltetési feladatoknál látható még a költségvetésben egy jelentősebb 20-30%-os növekedés. Idetartoznak az útfenntartás, parkfenntartás, köztisztaság, mind olyan feladatok, aminek finanszírozását azért kell növelni, mert az elmúlt évben ezekre a feladatokra nem kapták meg az inflációs növekedést sem.

De ide tartozik az uszoda megnyitásának és üzemeltetésének költsége is, amely ebben az évben 250 millió forintba kerül majd a városnak.