A két világháború közötti vallásos líra legnépszerűbb, leghatásosabb egyéniségére, Mécs László premontrei szerzetes-költő, lapszerkesztő, könyvtáros 1895. január 17-én Hernádszentistvánon született, de életének és munkásságának jelentős része Nagykaposhoz kötődik – kezdte előadását Gabri Rudolf, a felvidéki Szülőföldön Magyarul Társulás elnöke. Mint elhangzott, a jubileum alkalmából 2015-ben emlékévet hirdettek, melynek során egyebek mellett megemlékezéseket, esszéíró versenyt, rajzversenyt hirdetnek, konferenciát szerveznek a felvidéki magyar tannyelvű oktatási intézményekben.

Mécs Lászlóról nevezték el a nagykaposi Magyar Házat, ahol a hagyatékot digitalizált, illetve kiállított formában gondozzák, s aminek döntő részét Skultéty Csaba író-publicista bocsátotta a ház rendelkezésére. A dokumentumok között korabeli családi fényképfelvételek, a költő kézzel írott versei, jegyzetei és személyes levelezése is megtalálható, de az eddig megjelent művei, a munkásságával foglalkozó újságcikkek, kritikák és egyéb írások, valamint eddig nem publikált hangfelvételek, Mécs-interjúk, illetve egyéb kordokumentumok is a hagyaték részét képezik. A költő tiszteletére egyébként rendszeresen emléknapot szerveznek, amit néhány éve Sólyom László köztársasági elnök is felkeresett.

A megemlékező program második részében Gabri Kornélia, a nagykaposi Magyar Ház munkatársa Mécs László műveivel, költészetével ismertette meg a jelenlévőket.