A hanghatások értelmezéséhez kíván segítséget, támpontot adni cikkünk hangosítással és zenéléssel is foglalkozó szerzője: Mivel nem vagyunk mérésügyi szakemberek csak nagyon lelkes szakmabeliek ezért úgy gondolom hasznos lesz ez az útmutató, amely betekintést nyújt a hangok világába, és talán útmutatóul szolgál a hangosság fogalmának pontosabb megismeréséhez is.

Azt mindenki tudja, hogy az átlagember a fülével (elméletileg) 20-20000 Hz-ig hall hangokat. A problémánk azonban ennél jóval bonyolultabb. Minket nem csak az érdekel, hogy mekkora a hallható hangok tartománya, hanem az is, hogy a keletkezett hang (zaj), milyen összetevőkből áll.

Akkor ezt most egy kicsit bontsuk ki: ha az erdő szélén hallunk énekelni egy feketerigót az mindenkinek nagyon szép ugye? És nem is tűnik fel, hogy ez a jószág valójában mennyire hangosan énekel (kb.: 10méter távolságban 55-65 dB - decibel) hangnyomásra képes. Aztán ha betársul még egy madárka, aki más nótát fütyül már hangosabbnak halljuk pedig nem lett erősebb csak egy újabb zajforrás került a hallható tartományba, aztán megjelenik még egy kis madárcsoport, akik meg csak csipognak, Na, az akkor már kezd kellemetlen lenni. Azért példálóztam ezzel, mert a sok összetevővel jellemezhetjük a hang sűrűségét. Minél több az összetevő annál sűrűbb a hang annál több a részlet benne, és így a fül számára kezd egyre hangosabb lenni. A zenére vonatkoztatva ugyan ez a helyzet. Ameddig csak egy hangszer szól az még jó, ahogy a többiek is beszállnak a buliba és megszólal az egész zenekar, akkor akik túl közel vannak, azoknak ez hangos lesz, akik messzebb tartózkodnak azoknak pedig pont kellemes. Persze ahogy távolodunk, a hang úgy veszít az erejéből.

1. ábra: angol láb (foot) = 0,3048 m
Első lépés a hangnyomás 86 dB amit 2 láb (kb. 60cm) távolságból szinte elviselhetetlen. Ugyan az a hangforrás 4 láb (kb. 120 cm) távolságból már nem bántó csak kellemetlen. Aztán ha még messzebbre megyünk 8 láb (kb. 240 cm) akkor ez már szinte kellemes (a zene élvezhetőségét tekintve). A hangerő változását érthetően úgy szokták jellemezni, hogy a hangforrásnál bekövetkezett 3 dB emelkedést a fül kb: úgy érzékeli, mintha a hangnyomás a duplájára emelkedne. Itt a matematika meg a valóság nem áll szoros összefüggésben, mert még egy tényt illik számításba venni.

A legtöbb emberi beszélgetés hangrezgése 200 és 8000 Hz között változik, és az emberi fül az 1000-3500 Hz-es hangmagasságokra a legérzékenyebb. Az emberek általában azokat a hangokat hallják, amelyek frekvenciája 20 és 20000 Hz közötti (ez az ún. hallható tartomány), de ez a tartomány jelentősen függ az illető személy korától, foglalkozásától és nemétől. Az emberek zöme tinédzser korára már nem hallja a 20000 Hz-es hangokat, és ahogyan idősödik egyre kevésbé hallja a magas frekvenciákat.

2. ábra
És ezzel a táblázattal elérkeztünk problémánk forrásához. Nagyon jól látható, hogy az ágyunkban „hangosabban alszunk” mint ahogy az erdő magától lélegzik. Az is nagyon szemléletes, hogy egy kis társaság beszélgetése elérheti az 56-58 dB hangnyomást az irodai környezet pedig a 65-67 db. Itt mindjárt vissza is kanyarodnék a madarunkra. A város egyik területén a zenével együtt mért hangszennyezés elérte az 56 dB és ez mégis zavarónak tűnt mivel a zene nélkül ennél jóval kevesebbet mértünk (ha rákezdett a madarunk a nótájára na az rendesen belerondított a dologba mert akkor ott is sikerült 60 dB mérni csak az az ott lakók szerint nem zavaró….érdekes). Máshol simán mértünk 60 dB feletti értékeket úgy, hogy ott nem is lehetett hallani a zenét. Itt jegyezném meg, hogy minden helyen megváltozott a mérés eredménye, ha egy autó elhaladt. Direkt nem említettem eddig ezt a számot. Nagyon meglepő, de egy személyautó 62-65 dB zajszennyezést okoz az adott környezetben.

Konklúzió: ha egy környezetet megszoktunk a zaj összetevőivel együtt akkor annak a nagysága már fel sem tűnik, ellenben ha társul hozzá egy új összetevő, az akkor is nagyon zavar minket, ha ennek a nagysága (hangossága) nem változtatja meg a zajszennyezés mértékét nagymértékben csak annak összetevőit. Vagyis a város különböző részein más-más elemekből tevődik össze az alap zajszennyezés és a mért alap értékektől eltérően minden új összetevő szinte csak úgy tűnik, mintha erősítené az alapzajt pedig ez nem minden esetben igaz.

3. ábra
Az elmúlt időszakban 2 olyan rendezvény volt ahol több koncert is megrendezésre került. Mind a két napon a hangnyomás értéke 100-102dB volt a főtéren a technikai állásnál. Ennek tükrében kérném a mellékelt adatokat figyelembe venni. Itt jegyezném meg, hogy egy autó hangja kb. 58-62 dB a mérés helyszínén elhaladva a mérés közben. Az előbbiekből kiderül nem túl egyszerű azt mondani valamire, hogy hangos csak egy mért számra hivatkozva, mert máshol ennél nagyobb szám szerepel, ami mellett nem is hallható pl: a zene.

Remélem sikerült érzékeltetnem azt, hogy a HANGOS mint fogalom mennyire nem egyértelmű és nem kijelenthető néhány mérés után……….

- Németh Ferenc (FLEPP hangtechnika) -