Az eseményen, amelyen Lazók Zoltán polgármester, Rajnai Gábor alpolgármester, File Beáta jegyző és Emődi Ferencné, a járási hivatal vezetője is megjelent, Nagy Roland történész, a szervezet elnökségi tagja idézte fel a tragikus eseményeket.

- November 4-én hajnali 4 óra 15 perckor megindult a szovjet csapatok támadása Budapest és az ország számos nagyobb városa ellen. A gyors és meglepetésszerű támadással szemben a Magyar Néphadsereg nem védekezhetett, s alig egy-két helyen történt kísérlet a védekezésre. A laktanyák elfoglalása közben a szovjetek az ellenállás legkisebb vélt vagy valós jelére tüzet nyitottak. A sorállományt ezután lefegyverezték és a legtöbb esetben hazaküldték, a tisztek megtarthatták oldalfegyverüket, ha előzetesen nem álltak ellen. Budapesten a szovjetek gyorsan birtokba vették a fontosabb stratégiai pontokat és középületeket. Mindössze Csepelen jött létre tartós és szervezett együttműködés a Magyar Néphadsereg és a felkelők között, ám ezt a területet a november 4-i támadás még nem érintette – kezdte az események ismertetését a szakember, aki a megyei és helyi történésekről is szólt.

- November 4-én a Szovjet Hadsereg 27. gépesített hadosztálya Komárom-Dunaalmás irányából érkezve jelentős páncélos erőkkel körülzárta a tatai laktanyát. A megszálló csapatok sehol nem kerültek szembe fegyveres ellenállással. A szovjet megszállás hírére a nemzetőrség elhagyta Oroszlányt, és a környező erdőkbe vonult, a rendőrség pedig visszatért elhagyott épületébe. A tatabányai pártbizottság Oroszlányba érkezett képviselője a bányász rádión keresztül is felszólított a fegyverek begyűjtésére, annak azonnali megkezdése esetén büntetlenséget ígért. Legfőbb érve az volt, hogy „szovjet csapatok közelednek a város felé”. Végül november 9-én vonultak be a szovjet csapatok Oroszlányba, és ellenállás nélkül foglalhatták el a várost. A még itt tartózkodó nemzetőröket lefegyverezték, a fegyvereket begyűjtötték. Egy rendőrségi jelentés szerint november 11-én – a jelentés írói szerint feltételezett, egykori köztörvényes elítéltek – támadást intéztek az oroszlányi rendőrkapitányság ellen. Egy rendőr ekkor szerzett sebesülésébe halt bele 27-én. Egy későbbi jelentés szerint ekkor ketten haltak meg, hárman pedig megsérültek. Eddigi tudásunk szerint ez volt az utolsó fegyveres összecsapás a városban – fogalmazott Nagy Roland.

A megemlékezést zárásaként a jelenlévők elhelyezték mécseseiket az emlékhelyen.

A történeti forrásmunkákat felhasználó megemlékező beszéd teljes szövegét a mellékletben olvashatja.