A Rákóczi Szövetség helyi szervezetének csütörtöki rendezvényére mintegy negyvenen voltak kíváncsiak, köztük Lazók Zoltán polgármester, File Beáta jegyző és Emődi Ferencné, járási hivatalvezető.

Mint az elhangzott, Magyarország területe a II. világháborúban, 1938-1941 között 93 ezer négyzetkilométerről 171 ezerre nőtt, népessége pedig 9 millióról, közel 15 millióra. A vesztes világégést követően a magyar csapatokat az 1937. december 31-i határokra vonták vissza, feloszlatták a fasiszta politikai és katonai szervezeteket, létrehozták a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot (SZEB) és a 300 millió USA-dollár értékű jóvátételi kötelezettségnek is eleget kellett tenni.

A második világháború utáni magyar politikai vezetés többször is kérte, hogy a SZEB hagyja figyelmen kívül a békekonferencia bizonyos ajánlásait, biztosítsa a nemzeti kisebbségek jogi védelmét és csökkentse a tervbe vett gazdasági terhek mértékét.

Magyarország végül is – ahogy az egyéb feltételekben nem - a területi kérdésekben sem számíthatott engedményekre, ismét a trianoni határok léptek életbe, de a remények nemcsak a nagyhatalmak döntésein buktak el, ebben szerepet játszott az ország és a vele szomszédos államok háborús magatartása is.