Elsőként Nagy Csaba, a civil szervezet elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Tőkés Sándor kémia-fizika szakos tanár mutatta be vetített képes prezentációban az erdélyi születésű híres kémikus életútját. Irinyit elsősorban a zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálójaként tartják számon.

1840. április 8-án "oly gyújtófácskák" készítésére vonatkozó találmányára kért engedélyt, amelyek fellobbanásukkor nem zajonganak, kén nélkül is készíthetők, és semmi szagot nem bocsátanak ki. A szabadalmaztatás után Budapesten gyufagyárat alapított Első Pesti Gyújtófák Gyára néven.

Munkája mellett aktív szereplője volt kora közéletének. Az 1848-as események ifjúsági vezetői közé tartozott, mint erősen magyar érzésű nemesember. Többek között ő és József nevű öccse is részt vett a híres 12. pont megfogalmazásában. Egyre közelebb került Kossuth Lajos köréhez, aki később kinevezte az állami gyárak főfelügyelőjévé. 1849-ben a Kossuth-kormány megbízta a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetésével. A szabadságharc bukása után egy ideig öccsével együtt a pesti Újépületben raboskodott. 1850-ben kiszabadulása után visszavonult a politikai élettől és Létavértesre ment gazdálkodni.

Ahogy egy krónikás írta: "Ott várja a magyar tudományosság jobb időszakát, midőn oly tehetség, annyi műveltség mint övé, nem fog heverni parlagon, hanem a nemzet és közhaza érdekében hasznosíttatik." Sajnos, hiába várt.