Július végéig meghaladta a 2 millió forintot a 2017-es bevétel, a legkedveltebb attrakció pedig az aknatoronyból kialakított kilátó, ahonnan páratlan szépséggel tárul fel a Vértes hegység. A márkushegyi bányából szállítósor, jövesztőgép, 25 méteres TH vágatszakasz érkezett a múzeumba, amiben már felszerelték a Scharf gyártmányú függőmozdonyt is, bővítve a látnivalók sorát.

Jelenleg a vezető mellett két főállású munkatárs fogadja az érdeklődőket, végzik a tárlatvezetést, mellette pedig takarítanak, tereprendezést végeznek, s karban tartják a műszaki eszközöket, miközben készülnek a közelgő bányásznapi rendezvényekre is, amelyeknek szeptember 3-án ad otthont az intézmény.

- Megszépült az aknagépház, büfét és közösségi helységeket alakítunk ki, és persze várjuk a következő nagy beruházásokat is, hiszen a Majk és a Vértes turisztikai tevékenységeinek összehangolása az Oroszlányi Bányászati Múzeum komplex fejlesztésével című TOP-os pályázat keretében mintegy félmilliárd forintot nyert el az önkormányzat. A projekt célja az oroszlányi, volt XX-as akna helyén kialakított Bányászati Múzeum fejlesztése, látogatóbaráttá tétele és az attrakció beillesztése a Vértes turisztikai kínálatába. Ennek keretében a leromlott állapotú bányaépületek fejlesztésével egy térségi hatású multifunkcionális turisztikai fogadóközpont jön létre, és a bemutató épület mellett kap majd helyet a szabadtéri rendezvénytér. A jelenlegi kiállítóterek is új arculatot kapnak, interaktív funkciókkal bővülnek. A létesítmény egész évben üzemel majd, ezért a fogadóépület fűtési rendszerét korszerűsítik pelletkazánnal, napelemes energiaellátással. A majki Remeteséget és a múzeumot összekötő Grófi út fejlesztésével pedig megvalósul a két turisztikai pont közötti élő kapcsolat. A fejlesztés egyébként 3 új munkahelyet is eredményez – sorolja a terveket a múzeumigazgató.

- Hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak mi hárman értük el ezeket az eredményeket, hiszen sokan jönnek segíteni, és végeznek alkalomszerűen önkéntes segítő, gyűjtőmunkát. Tárgyakat és relikviákat adományoznak, szívükön viselik a múzeum, a szakmakultúra, és azon keresztül a város múltját, értékeit – fogalmazott Mike István.

- Sajnos egyik önkéntesünk kivált a közelmúltban csapatunkból, amit sajnálattal vettünk tudomásul, de az elválás elkerülhetetlen volt – adott betekintést a „személyzeti” ügyek hátterébe a „főnök”. Kárai „Keszeg” Sándor munkásságát mindig elismertük és támogattuk. Egyedülálló módon saját kiállításrészt is szenteltünk neki. Amióta a LÜN Kft. vette át a múzeum üzemeltetését, közel egymillió forint értékben biztosítottunk anyagot a kisvasút és az általa megálmodott vágat további építéséhez. Annak ellenére is, hogy szűkös költségvetésünkből számtalan, sok éve elmaradt karbantartást kellett pótolnunk. A kisvasút, és a hozzá kapcsolódó létesítmények mindenkor fontos, de nem kizárólagos részét képezik a múzeumnak.

Az oroszlányi Bányászati Múzeum - mint önkormányzati tulajdonú és fenntartású létesítmény - működési feltételei jogszabályokon alapulnak. A szabályok be nem tartásának következményei a múzeum vezetőjét és az üzemeltetőt terhelik. Ezek minden munkavállalóra egyformán érvényesek, függetlenül attól, hogy hagyományos munkavállalói, vagy önkéntes alapon vesznek részt a munkában. Sajnos azonban az elmúlt egy évben Keszeggel számtalan konfliktus fakadt abból, hogy a jogszabályok által előírt minimális kötöttségeket sem akarta elfogadni, így ma már nem tagja a csapatnak – tájékoztatott az intézményvezető.