A székíró
Baráti társaságban, néhány ital elfogyasztását követően faggatták barátai a felvidéki Bíró Szabolcsot arról, hogy milyen író ő valójában, hiszen krimik és gyermekkönyvek is kikerültek kezei alól. Miután betegsége majd két évtizede kerekes székbe kényszerítette, így „székíró”-ként határozta meg önmagát, ami ma már márkanév.
A Csallóközi Anjou Károly Bandérium alapítója, a Szent György Lovagrend tagja a Rákóczi Szövetség vendégeként csütörtökön este beszélgetett Nagy Roland történésszel a művelődési központ teltházas kiállítótermében.
Elsősorban az Anjouk című regényfolyamáról esett szó az író-olvasó találkozón, aminek eddig három kötete jelent meg, de még ebben az évben a könyvesboltok polcaira kerül a negyedik is.
„Az Úr kétezertizennegyedik évében, Szent Mihály havának ötödik napján, pénteken kezdtem el ezt a krónikát a magyarországi Anjouk régi tetteiről, eredetükről és növekedésükről, diadalaikról és bátorságukról; egybeszedegettem azt többféle régi krónikákból, kiírtam onnan, ami igaz, és mindenképpen megcáfoltam, ami hamisság. Az Úr nevében, ámen.” – ezekkel a gondolatokkal indult a 15 kötetesre tervezett sorozat, amely trilógiákra bontva mutatja be az 1300-as évek történéseit. Miután az Árpád-ház 1301-ben kihalt, az ország jogilag a tartományurak kezébe került. A kiskirályok szerezték meg a főméltóságokat, sajátjukként kezelték a királyi várakat. Úgy gondolták, az ő joguk az új király megválasztása. A trónért több dinasztia és vetélkedett: az Anjou-k, a Premislek és a Wittelsbachok. Végül Anjou Károly került ki győztesen, és megkezdte a „vérben fürdő aranykor” megalapozását – innen indul a 15 kötetesre tervezett regényfolyam.
A lebilincselően izgalmas beszélgetést Bíró Szabolcs dedikálása zárta.