Komárom díszpolgára 1956. október 23-án részt vett a tüntetésen. 25-én a Kossuth téri sortűzben megsebesült, november közepéig kórházi ápolásra szorult. 1957-ben munkahelyén megtagadta a magyar kérdés ENSZ-beli tárgyalása ellen a Kádár-kormány által szervezett tiltakozó nyilatkozat aláírását, emiatt elbocsátották. Ezt követően az Erőműtervező Vállalatnál dolgozott fordítóként. 1960-ban a szovjet-magyar kapcsolatokat elemző tanulmányáért, illetve angolul fogalmazott, a forradalomról szóló írásai és a forradalomban játszott szerepük miatt kivégzett fiatalkorúak névsorának összeállítása miatt katonai bíróság tizenöt év börtönbüntetésre ítélte. A börtönben 1966-tól több alkalommal éhségsztrájkot folytatott, részint, hogy ügyét polgári bíróság tárgyalja újra, részint tiltakozásul az elítélteket sújtó jogsérelmek ellen. A börtönkórházban elektro- és inzulinsokkal, továbbá gyógyszeres kezeléssel próbálták akciója abbahagyására kényszeríteni. 1971-ben polgári elmegyógyintézetben elmebeteggé nyilvánították, szabadlábra helyezték, de a rendőri felügyelet alatt maradt.

- Az 1956-os dicső, majd tragikus eseményeket idézzük fel minden évben ezen a napon. 1990. óta október 23. a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe, de a határon túl is számos helyen megemlékeznek a 61 évvel ezelőtti történésekről – kezdte beszédét Lazók Zoltán polgármester, aki így folytatta: Szomorú tanulsága a magyar történelemnek, hogy szabadság ünnepeinkhez szervesen kapcsolódnak a forradalmi harcokat követő megtorlás vértanúinak emléknapjai is. Március 15-höz október 6-a, október 23-hoz pedig június 16-a, Nagy Imre miniszterelnök kivégzésének napja.

- Akárcsak az 1848-as forradalmat, 1956 októberét is hosszú ideig tartó elnyomás követte. Ám a szabadság vágya és képessége megmaradt az emberekben, s az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltás bebizonyította, nem volt hiábavaló a szabadság reménye, mely 1848 óta szunnyadt. A forradalmak ritka pillanatai azért oly emlékezetesek, mert a nép megtapasztalja saját erejét. Ilyenkor hirtelen a napnál világosabb lesz, hogy nem a történelem formálja a népet, hanem a nép a történelmet – fogalmazott a városvezető.

Az emlékező gondolatokat követően a város elöljárói, a politikai pártok, intézmények és társadalmi szervezetek képviselői elhelyezték a tisztelet és kegyelet koszorúit a kopjafánál, majd a közelmúltban felavatott „Kocsedó” emlékműnél.

A település ünnepi programja a művelődési központban Kautzky Armand Jászai Mari díjas színművész, rendező és Udvarhelyi Boglárka énekművész műsorával zárult.