Csaknem 15 ezer forinttal alacsonyabb a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete annál, mint amit a KSH hivatalosan közöl; az összes munkajövedelmet vizsgálva - beleértve a részmunkaidős béreket is – pedig csaknem 48 ezer forinttal alacsonyabb összeg jön ki – derült ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Policy Agenda közös elemzéséből. A KSH hónapról hónapra közli az átlagkereseti adatokat: a februárra vonatkozó adatsor szerint a teljes munkaidőben – azaz napi 8 órában – foglalkoztatottak átlagbére bruttó 345 900 forint volt. A MASZSZ és a Policy Agenda elemzése szerint azonban csupán 331 197 forint volt ez az összeg, a részmunkaidősök és a teljes munkaidősök együttes bruttó átlagbére pedig mindössze 298 229 forint volt.

A hivatalosan közölt adatoknál jóval alacsonyabb lehet a valós átlagbér. Mégpedig azért, mert a KSH az általa közölt adat kiszámításakor nem veszi figyelembe az öt főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások adatait. Ha így tenne, akkor alacsonyabb számok jönnének ki, hiszen ezeknél a cégeknél zömmel a legkisebb bérekért – minimálbéren vagy garantált bérminimumon – foglalkoztatják a dolgozókat.

A Policy Agenda és a MASZSZ mostani elemzése nemcsak azt mutatta ki, hogy alacsonyabb az átlagbér a hivatalosan közöltnél, hanem azt is: munkaviszonyból származó bérjövedelemmel mindössze 3,76 millióan rendelkeznek (ha pedig hozzávesszük, hogy többen egynél több helyen is be vannak jelentve, akkor még kevesebben), közülük pedig csupán 2,9 millióan dolgoztak heti 40 órában, azaz teljes munkaidőben. A KSH eközben hónapról hónapra növekvő, és már 4,5 milliónál járó foglalkoztatotti létszámról ad ki jelentést.

-qubit.hu-