Ha valaki kinn a természetben hatalmas kakukkfű mezőre talál, vegye le a cipőjét, mint Mózes tette sarujával az égő csipkebokor láttán, hiszen szent az a hely, melyen áll. Az a terület ugyanis ősgyep, garantáltan nem szántották, nem bolygatták évszázadok óta, csupán kaszálással és legeltetéssel tartották karban, megmaradt ősi tisztaságában.

A vadkakukkfű, mely több fajt is magában foglal, rendkívül lassú fejlődésű-növekedésű, fásodó szárú törpecserje. Kis foltocskája évtizedek alatt terjed csak el, egy több száz négyzetméteres mező pedig csak évszázadok alatt, hiszen nem tűri a bolygatást, pláne a föld feltörését. Magyar neve azt sugallja, hogy a kakukk megérkezése és megszólalása idején virágzik /április/, valójában csak jóval később, a kakukk költése idején, azaz május-júliusban.

Sok gyógynövényes könyv nem is említi a gyengébben ható vadkakukkfüvet. Sokkal elterjedtebb a nagyban termesztett, jóval erőteljesebb és megbízhatóbb hatású kerti kakukkfű. Neve valószínűleg görög eredetű: thymós, melynek jelentése, „bátorság”.

A középkori dámák például lovag férjük ruháira kakukkfűvirágokat hímeztek, és ha még ez sem volt elég, a kakukkfű néhány ágacskáját is belevarrták az öltözékükbe, hogy nagyobb erővel harcoljanak a csatában. A XVII. században egészen furcsa dolgokra is felhasználták: ebből az időből származik egy sörön és kakukkfüvön alapuló levesnek a receptje, amely alkalmas a félénkség leküzdésére.

Jótékony hatásai

• köptető, váladékoldó, segíti a kóros váladékok felszakadását és annak kiürülését is
• fertőtlenítő
• gyulladáscsökkentő, baktériumölő, vírusölő
• gombaölő
• féregűző (leginkább megelőzésre)
• emésztést serkentő, szélhajtó
• vizelethajtó
• általános erősítőnek is tartják.

Maurice Mességué a „szegények antibiotikumának” nevezte el a kakukkfüvet erős antiszeptikus tulajdonsága miatt, amely elsősorban a légutak számára nagyon kedvező.

Az egészséges ember is nagy élvezettel használhatja húsételek valamint zöldségételek fűszerezésére. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kakukkfű a pácolás egyik kelléke: marinírozott ételeket akkor is készítettek, amikor még nem létezett hűtőszekrény, így a hús nem ment tönkre. Ez is a kakukkfű antiszeptikus hatását igazolja. Ez az illatos fű, ami a „bouquet garni” nevű fűszercsokor egyik alkotórésze (a petrezselyemmel és a babérral együtt: és nem csak az íze, hanem emésztést segítő tulajdonsága miatt is) kellemesen ízesítheti a babot, a mártásokat, zöldségételeket.

Forrás: Sokszínű Vidék