Szent István emlékezete
Augusztus 20-án, az ünnepi testületi ülést követően a Millenniumi emlékműnél folytatódott a megemlékezés Oroszlányban.
Nemzeti imánk, a Himnusz közös eléneklése után Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.
„Ma legyen rendhagyó az emlékezés, mert rendhagyó esztendőben vagyunk 2020-ban. Megállásra, gondolkodásra szólított minket ez az esztendő. Márai Sándor így fogalmazott: az ünnep varázsos rendhagyás. Nekünk nem csak ez az esztendő, ez az ünnep rendhagyás, hanem az, ami államalapító királyunk tevékenységének mérlegét és európai magyarságunk helyét, szerepét kijelölte. Hazánk születésnapját ünnepeljük. Azt ünnepeljük, hogy Európa szívében él egy nemzet, mely több, mint 1000 éves fennmaradását akkor tudja megtartani, megerősíteni, hogyha képes fegyelemre, önmaga megbecsülésére, képes az összefogásra. Szent István a hatalmat szolgálatnak valló király volt. Ismerte és gyakorolta az alázatot, nem volt önérdeke, s életét tette fel a magyarságért. Kívánom mindenkinek, hogy ezeréves hazánk megbecsülése, az igaz hazafiság mindennapi érzései tudják ezeket a sorokat is mindig az eszünkbe juttatni” – mondta a térség parlamenti képviselője.
Lazók Zoltán polgármester ünnepi beszédében kiemelte: „Mi is, akárcsak Szent István, valamennyien részei vagyunk a nemzet életének. Mi is megkaptuk azt a bizonyos pillanatnyi történelmi időt a sorstól. Használjuk fel tehát akként, hogy hasznára legyünk nemcsak magunknak, hanem mindazoknak, akik velünk élnek, s akik utánunk jönnek. Ma ünnepelünk, vagyis valamit másképpen teszünk, mint a hétköznapokon. Egy kicsit megállunk, visszanézünk a közösen megtett utunkra. Nyugtázzuk a jó dolgokat, emlékezünk a boldog, a néha szomorúbb időkre, és új elhatározásokat teszünk. Egyikünk sem szerződött tévedhetetlenségre, de azt ígértük, hogy vállaljuk tetteinkért a felelősséget. Szent István király országunkat „merte vállalni”, vigyázott rá, amikor megtette első önálló lépéseit. Hazánk pedig növekedett és gyarapodott, hogy megerősödve felnőjön a nagy nemzetek közé. Szükségünk van egymásra és szükségünk van az egymás iránti jóakaratunkra is ahhoz, hogy az ünnep emlékezetes és örömteli lehessen. Tegyünk érte ma és minden nap!”
A szónoklatok után az új búzából készült, új kenyeret Farkas Etelka evangélikus lelkész, Nagy Péter református lelkész és Kutschi András katolikus prépost áldotta, szentelte meg.
A rendezvény zárásaként az önkormányzat, politikai, civil és társadalmi szervezetek, intézmények helyezték el az tisztelet koszorúit az emlékmű talapzatánál.
Az eseményen készült fotókat a városi honlap galériájában tekinthetik meg!