A honatyák azért választották ezt a napot, mert elődeink 1848-ban, éppen március 16-án fogadták el azt a törvénycikket, amely a nyilvános ünnepek alkalmával az összes közintézmény és hajó esetében kötelezővé tette a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát.

A szimbólumok megjelenését jelenleg Magyarország Alaptörvénye szabályozza, amely szerint: hazánk címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.

2018-óta az ünnep része egy hatalmas, egészen pontosan 1848 méter hosszú zászló végig vitele Budapesten az Andrássy úton a Hősök teréig, de ez idén a koronavírus miatt elmarad.