A nagysallói csata
Az 1848-1849-es magyar szabadságharc egyik dicső csatája zajlott le Nagysallóban. 1849. április 19-e aranybetűkkel került be a magyarság és a község történelmébe is. Ez volt a dicső tavaszi hadjárat egyik legvéresebb csatája.
Április 16-án a magyar seregek már Léva körül táboroztak. A sereg fővezére Görgei tábornok úgy tervezte, hogy átkel a Garamon, majd hirtelen délnek fordul és lecsap a Komárom körüli osztrák csapatokra. Azonban az ellenség is résen volt, és Lévától délkeletre a Garam folyó túlpartjáról figyelte a magyar csapatok mozgását. Az osztrák csapatok Nagysalló körül gyülekeztek. Windischgraetz tartalékhadteste is megérkezett Csehországból. Ők pihent és jól felszerelt dandárok voltak, közel 20 ezer fegyveres 57 ágyúval, Wohlgemut tábornok parancsnoksága alatt. Azt a parancsot kapták Windischgraetztől, hogy a Komárom felé előretörő magyar csapatokat tartóztassa fel és szórja szét.
Görgei látta a Garam túlsó partján táborozó ellenség mozdulatait. Két hidat veretett a Garamon: az egyiket Kiskálna mellett, a másikat lejjebb Zsemlérnél. A kiskálnai híd 18-ára készült el, s még aznap át is kelt rajta az I. és a III. magyar hadtest. A két hadtest Klapka György tábornok vezetésével óvatosan húzódott délnek. Pélen és Endréden megpihentek, majd a következő nap – április 19-én – hajnalban tovább indultak. Reggel 8 óra lehetett, mikor Klapka serege a hölvényi erdőhöz érkezett. Vele szemben hatalmas ellenséges tábor körvonalai bontakoztak ki. A dombokon ütegek sűrű láncolata, lenn a völgyben több ezer katona.
Klapka 9 óra tájban megkezdte a támadást, egész hadtestével rázúdult a falura. Először ütegei, ágyúi gyengítették az ellenséget, majd elkezdődtek az utcai harcok. Minden házat, minden udvart ostrommal kellett bevenni. Az osztrákok a magyarok által elfoglalt utcákat gránátokkal és röppentyűkkel borították el. A nagysallói csata este 6 óra körül ért véget. Az ellenség, Wohlgemut seregei Érsekújvár és Párkány felé futottak. A nagysallói diadal főhőse Klapka tábornok volt, a csata teljes tervezése az ő érdeme.
A viadal színhelye tele volt a szörnyű élethalálharc megrázó nyomaival: több mint 1400 halott és sebesült, lelőtt lovak, tört szekerek, vér mindenütt. Az ellenség saját bevallása szerint 900 embert vesztett, több mint 2000 foglyot, ezen kívül 4 ágyút, 2 lőszeres kocsit, 6 társzekeret, számos lovat és fegyvert.
A csatában elhunyt hősök a nagysallói és a lévai református temetőben, tömegsírban lettek eltemetve. A csata emlékére Bars vármegye 1876.április 19-én gránit obeliszket emeltetett Nagysallón. A 10 m magas műemlék felirata: „Az 1849. április 19-én vívott Nagy-Sallói győzelmes csata és az abban elvérzett vitéz honvédek emlékére. Bars megye közönsége 1876. április 19.”
Az emlékmű ma is eredeti helyén az emlékparkban található.