Fontos tudni, hogy a dióhéj kémiailag semleges, nem mérgező, és használat után a szabad természetbe kijuttatva természetes úton bomlik le, nem terheli a környezetet. A dióhéj teát cukorbajra fogyasztják, naponta legalább 3-4 csészével, hat héten keresztül. A csíkszentdomokosiak például a dióhéjteát csonterősítő céllal itták.

A diótermés belső válaszfalának gyógynövénykénti használata méltatlanul merült feledésbe Európában. Pedig, mint róla a bölcs német népi mondás megállapítja: “Bitter im Mund, macht das Herz Gesund,” vagyis: Keserű a szájban, gyógyítja a szívet. Ezt a megállapítást különösen a teljes érés előtti friss dióra vonatkoztatják, amelynek belső válaszfala valóban erősen keserű. Úgy tartják: a szívritmus-zavarok ellen jó, mivel a diótermés belső válaszfala a szív pitvara és kamrája közti válaszfalra hat.

A dióhéj-őrlemény jól alkalmazható a kozmetikában, a szépségápolásban és bőrtisztításban. Azt már a régiek is tudták, hogy a finomra, apróra őrölt dióhéj kiváló csiszolóanyag, humán célra is. Facciola: Ehető növények forráskönyve című művében is leírta, hogy fogkrémekbe keverve súroló hatása fehérebbé, tisztábbá teszi a fogat, csökkenti a fogkövet, tisztítja a fogínyt, és antiszeptikus.

Forrás: Sokszínű Vidék