A Magyar Tudomány Napja
A kormány 1997-ben hozott rendelete november 3-át a Magyar Tudomány Napjává nyilvánította annak emlékére, hogy 1825-ben ezen a napon, a pozsonyi Országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egy éves jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság - a mai Tudományos Akadémia - megalapítására.
Az indoklás szerint a kormány ezzel kívánja segíteni a közgondolkodásban a tudósközpontú értékrend kialakítását és elismerni a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet.
A magyar tudomány eredményeinek hazai bemutatásában kitüntetett esemény a Magyar Tudomány Napja, a Magyar Tudományos Akadémia által 18 éve minden év novemberében megrendezett országos programsorozat. Az eseményfolyam hagyományosan egy központi gondolat köré szerveződik. Idei mottója: „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz”, amelynek fő üzenete, hogy csak a tudományos tények és összefüggések ismeretében vállalkozhatunk a környezetünkben zajló folyamatok megértésére, és azok várható következményeinek felmérésére, befolyásolására.
Felhívja a figyelmet továbbá a közérthető és élményalapú ismeretátadás szerepére az álhírek visszaszorításában, valamint motiválni kívánja a fiatal generációkat eredeti gondolatok létrehozására.
A kiemelt programok, rendezvények vezető témái:
- poszt-COVID stratégia,
- klímavédelem megvalósítása,
- a járványhelyzet hatása a társadalomra és a tudományos teljesítményre,
- járványok – betegségek – klímaváltozás,
- mesterséges intelligencia alapú technológiák a kutatásban és a mindennapokban,
- városfejlődés: környezeti fenntarthatóság, élhető környezet,
- új irányok és eredmények a humán, az élet- és természettudományok területén,
- a tudomány meghatározó szerepe a jövő társadalmi, gazdasági átalakulásában.