Roma holokauszt emléknap
Általános iskolás és középiskolás történelemórákra visszaemlékezve talán az egyik legmeghatározóbb emlékünk a rengeteg évszám és dátum megtanulása volt.
A fontosabbakat és a könnyen megjegyezhetőket még mindig tudjuk, mint például 895, 1222, 1526 vagy március 15., augusztus 20. Viszont vannak olyan dátumok, amelyek kimaradtak a töriórák évszámokat bemagolós listájáról. Vajon hányan tudnák megmondani, hogy mi történt 1944.ben ezen a napon, minek az évfordulójára emlékezünk augusztus 2-án? Nagyon kevesen...
A roma holokauszt, vagy lovári nyelven porajmos elpusztítást jelent. A Cigány Világszövetség 1972-es párizsi kongresszusának határozata alapján lett augusztus 2-a a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. Bár Helmut Schmidt német kancellár 1982-ben elismerte a roma holokauszt tényét, Ian Hancock 1990-es évek eleji kutatásai világítottak igazán rá a roma holokauszt tényére. Az Európai Parlament 2015-ben nyilvánította hivatalosan augusztus 2-át a roma holokauszt nemzetközi emléknapjává.
A Horthy-korszakban a romák jogfosztása helyi rendeletekre alapozva szisztematikusan történt, korlátozva szabad mozgásukat, kitiltva őket a kereskedelemből. Kötelező megkülönböztetésként a romáknak lefelé néző barna/fekete háromszöget kellett viselniük. Magyarországon 1916-tól belügyminisztériumi rendelet írta elő a cigányok előállítását és összeírását. A 12 éven felüliek „cigányigazolványt” kaptak, ujjlenyomatot vettek tőlük és C betűt írtak irataikra.
1928-tól országos „cigányrazziákat” szerveztek, 1931-ben országos rendelet tiltotta a megyehatáron kívüli munkavégzést. 1934-ben Endre László államtitkár követelte a romák koncentrációs táborba zárását.1938-tól a romákat üldöző rendelet kimondta, hogy minden cigányt gyanús egyénnek kell tekinteni. A nyilas hatalomátvétellel, 1944-ben a romákat szervezetten kezdték összegyűjteni és gettókba zárni.
Magyarországon a legnagyobb gyűjtőközpont a Komáromi Csillagerődben volt, ahol időseket, nőket, gyerekeket tartottak fogságban. Többen életüket vesztették, sokakat pedig különböző koncentrációs táborokba deportáltak. A romákat az auschwitz-birkenaui „cigány táborban” tartották fogva. A családokat nem szelektálták, férfiak, nők és gyerekek együtt maradhattak. Josef Mengele előszeretettel végzett orvosi kísérleteket zsidókon és romákon, ikreken és nőkön.
Auschwitz – Birkenau táborát 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszaka számolták fel az SS-katonák, több mint 3 – 4 ezer romát meggyilkolva.
A roma holokauszt csak megközelítőleg dokumentálható, mivel a romák többségét irataik nélkül hurcolták el vagy lőtték tömegsírokba. A magyarországi roma áldozatok száma becslések szerint öt- és hetvenezer között van. Az akkor kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg.
Forrás: merce.hu