A fiatalok világnapjának a célja, hogy ők is kapjanak egy olyan napot, amikor felhívhatják a figyelmet a generációk közötti szolidaritás fontosságára a családban, a közösségekben, a nemzetek egészében. Hogy hangot adjanak minden olyan nehézségről, melyekkel a mai társadalomban találkoznak.

2018-ban, egy kutatásban jelent meg, hogy 24 éves korra kellene kitolni a felnőttkor kezdetét, mivel a fiatalok ma már tovább tanulnak, későbbre halasztják a házasságot és a gyermekvállalást, ráadásul a fejlődési folyamatok sem érnek véget a 19. életév után.

Noha a felnőttséggel járó jogok nagy része 18 éves kortól illetik meg az embert, a felnőtt szerepek és a felnőttséggel járó kötelezettségek beépülése általában később alakul ki. A különböző életszakaszokra vonatkozó meghatározások ugyan szabadon értelmezhetőek, mégis, a serdülőkor jelenlegi definíciója túlságosan szigorú. Manapság a 10-24 éves kor közötti időszak jobban lefedi a serdülőkort.

A fiatal kor végének megítélésében is megoszlanak a vélemények. Svédországban ezt 34 évre teszik, míg Görögországban 52 évre, átlagosan pedig 40 év lett az a kor, amíg magunkra és másokra fiatalként gondolunk.

Augusztus 12. a nap, amikor lehetőséget kell adni a fiataloknak, hogy szót emeljenek azért, hogy ne csak egy nap erejéig figyeljünk rájuk.

Az viszont biztos, hogy a fiatalok mindig, minden társadalomban fontos szerepet töltenek be. Nem csak demográfiailag van szükség rájuk, de lelkileg is. Az idősebbek sokszor emlegetik a saját ifjúságukat, akár szép emlékekkel, akár nehézségekkel teli időszak volt számukra. Ezek a történetek a fiataloknak tanulságosak is lehetnek, mert nekik még van lehetőségük máshogy csinálni, változtatni.

Ezen a napon a világ számos pontján a helyi ifjúsági szervezetek akciókat rendeznek, hogy a korosztályt sújtó problémák kezelésére irányítsák a figyelmet és megoldásokat keressenek az őket érintő nehézségekre.