A magyar nyelv napja
Az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává, lehetővé téve, hogy évente egyszer a közfigyelem a magyar nyelvre, kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapjára irányuljon.
Az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án fogadta el a 66/2011.számú határozatot, amely szerint: „Az Országgyűlés felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban – tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért –, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében, a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját, november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánítja”.
A reformkor egyik legnagyobb győzelmének nevezhető 1844-es törvény kimondta, hogy a törvényeket ezentúl kizárólag magyar nyelven alkotják és erősítik meg, az országgyűlés nyelve magyar lesz, a hivatali ügyintézésben és a bíróságokon a magyar nyelvet kell használni, az iskolai oktatás nyelve ugyancsak a magyar lett.
Az ünnepnap az Anyanyelvápolók Szövetsége és az Emberi Erőforrások Minisztériumának közös kezdeményezésére született. Az Anyanyelvápolók Szövetsége 2009-től április 23-án tartotta anyanyelvünk ünnepét, mert 2008-ban ezen a napon nyílt meg a ma már Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon, a nyelvújításban elévülhetetlen érdemeket szerzett Kazinczy Ferenc egykori lakóhelyén a Magyar Nyelv Múzeuma.
A magyar nyelv napja az egész Kárpát-medencében lehetőséget teremt arra, hogy nyelvünket legalább évente egyszer a középpontba állítsuk.
Forrás: MTI