Nemzetiségek napja
30 évvel ezelőtt, 1992. december 18-án fogadta el az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. A nemzetközi jogi és társadalmi szempontból is mérföldkövet jelentő döntésre emlékezve 1995 óta minden évben december 18-án ünnepeljük a nemzetiségek napját.
A rendszerváltás után az első, szabadon választott Országgyűlés 1993-ban fogadta el a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt, amely széles körűen biztosította a Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbségek jogait és lehetővé tette, hogy helyi és országos kisebbségi önkormányzatokat hozzanak létre.
A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény XXIX. cikke kimondja: A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők.” Minden magyar állampolgárnak, aki valamelyik nemzetiséghez tartozik, joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.
Az Országgyűlés 2011. december 19-én alkotott a nemzetiségekről sarkalatos törvényt, amely a korábbiaknál több jogot biztosít a Magyarországon élő nemzetiségeknek. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény már szóhasználatában is változást jelez, megszüntette a nemzeti és az etnikai kisebbség fogalmát, helyükbe egységesen a nemzetiség kifejezés lépett.
Az alaptörvénnyel egy időben hatályba lépett nemzetiségi törvény értelmében „nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely a történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul”.
A nemzetiségek a magyar közösség részei, államalkotó tényezők. A nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek Magyarország kulturális örökségének szerves részei, a nemzetiségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok.
A törvény értelmében a Magyarországon őshonos 13 nemzetiség: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.
Oroszlányban roma és szlovák nemzetiségi önkormányzat működik.