Honvédnők legendás történetei
Hatalmas érdeklődés kísérte az oroszlányi Rákóczi Szövetség újabb előadását csütörtökön a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár kiállítótermében.
A vendég ezúttal Gulyás Adrienn történész, a Károli Gáspár Református Egyetem doktorandusza volt, aki „Női amazonok, kik karddal a kezükben harcoltak a hon ügyéért” címmel tartott rendkívül érdekes, vetített képes előadást az 1948/49-es szabadságharc és forradalom hősnőiről.
„Több helyen azt olvastam, hogy a honvédnők témájához nem érdemes hozzányúlni, mert sok a fals adat. Ez igaz, sok a honvédnőkkel kapcsolatban a legenda, és az életrajzok is romantikus szemlélettel készültek. A történeteknek viszont van valóságalapja, amit érdemes kikutatni. Például, a Mária főhadnagy című operett is idealizált, de attól még Lebstück Mária létező személy volt, és a halálos ágyán lediktált emlékirata rendelkezésre áll” – mondta az előadó, majd így folytatta:
Különösen érdekes Pfiffner Paulina életútja. Ő jóval függetlenebb lélek lehetett a többieknél, mert nemcsak a katonáskodás által tört ki a nők számára kijelölt keretek közül. Már jóval a forradalom előtt férfi álruhába öltözött, és Ligeti Kálmán néven színésznek állt. A Nemzeti Színházba is megpróbált elszegődni, de oda nem vették fel, ezért egy erdélyi vándorszínész társulathoz csatlakozott és ott érte a forradalom híre. Kalandos életrajzában a legrövidebb rész szól arról, hogy milyen ütközetekben vett részt. Hadnagyi rendfokozatig jutott, két sérülést szenvedett el, az egyiket kartács okozta a lábán, a másikat golyó a bal vállában. A nagyszebeni kórházba került, ott lepleződött le, hogy nő.
A katonáskodó nők egyik gyakori motivációja a szerelem volt. Sok nő úgy állt be a seregbe, hogy amikor a férjük elment harcolni, nem akartak otthon maradni. Ilyen volt Doby Zsuzsanna és Viola Anna. A bajtársak egy része valószínűleg tudta, hogy nők is vannak közöttük. Bányai Júliát „Julcsa kisasszonyként” szólítgatta egy katonatársa. Ugyanakkor Kossuth Lajos szobaőre, Kinizsi István a „zömök termetű, vaskos legényről” akkor sem akarta elhinni, hogy valójában nő, amikor Júlia elárulta neki.
Jellemző, hogy a bajtársak inkább pozitívan fogadták a velük harcoló nőket, felnéztek rájuk. Akadtak persze olyanok is, akik ellenségesen viszonyultak hozzájuk, például Csány László kormánybiztos.
Gulyás Adrienn eddigi kutatásai alapján 29 hölgy harcolt az 1848/49-es forradalomban. A nőtörténet még viszonylag új dolog. Holott valóban fontos lenne a nők megjelenése a közoktatásban, mert a történelmi ismeretek a nőtörténeti kutatások által kerülnek egyensúlyba.