Magyarország is csatlakozott az akkori felhíváshoz. Hazánk1989-ben ratifikálta és hirdette ki az 1949. évi genfi egyezmény két jegyzőkönyvében foglaltakat, amely kimondja a polgári védelem humanitárius jellegét, azt határozottan elkülöníti a fegyveres erőktől, továbbá a polgári védelem feladatai közé sorolja a katasztrófák veszélyeitől való védelmezést, az életben maradás feltételeinek biztosítását.

Ezen a napon ünnepeljük a Hazai és Nemzetközi Polgári Védelmet, azt az intézmény rendszert, amelyet világszerte ismernek és elismernek, amely egy humanitárius eszme, egy tekintélyes szervezet, amelynek létrejötte szükséges volt és folyamatosan fejlődik, alkalmazkodik a kor kihívásaihoz.

A polgári védelemnek történelme bizonyítja, hogy az idők folyamán feladatrendszere a megjelenő új típusú kihívások, a növekvő társadalmi igények és a megújuló veszélyeztető hatások mentén többször is változott, ám alap célkitűzése, az életben maradás feltételeinek biztosítása az említett körülmények között továbbra is ugyanaz.

A biztonsági környezet az elmúlt években jelentősen megváltozott, az éghajlatváltozás miatt nagyobb napjainkban a természeti katasztrófák kockázata, megjelent hazánkban is a világjárvány, a pandémia, a koronavírus által kiváltott súlyos fertőző betegség, jelen vannak a modern kor civilizációs veszélyei, fokozódhatnak az országok, vagy szövetségek közötti konfliktusok, mindezek miatt nagy fontossággal bír a fenyegető tényezők számba vétele, kockázatértékelése. Ma a polgári védelem olyan össztársadalmi feladat, eszköz és intézkedési rendszer, amelynek célja a katasztrófa és a fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.