Nagycsütörtök az utolsó vacsora emlékezete, az Oltáriszentség, vagyis az Eukarisztia alapításának emlékünnepe. Jézus ezen a napon hívta össze tanítványait az utolsó vacsorára.

Ilyenkor minden templomban csak egy misét tartanak, az esti órákban. A nagyböjti bűnbánati violaszín helyett erre az estére fehérbe öltözik a pap és az oltár. A nagycsütörtöki nagymise glóriájára szólalnak meg utoljára a harangok és a csengők. Széles körben ismert mondás, hogy nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek. A közismert szólásnak mondai eredete van.

Az 1674. év nagyszombat napján Rómában a Szent Péter-templomában a sekrestyés, amint a templom tornyába felment, ott nagy álmélkodására egy idegen öltözetű ifjat talált mély álomba merülve. Fölébresztették. Maga köré bámult, alig tudta megérteni, mi történt vele, amíg végre latin nyelven elmondta, ki ő és hogyan jött ide. Ő Kopeczky Mihály, késmárki diák volt, és nagy vágy támadt benne az örök várost és híres templomait látni. Minthogy azt hallotta, hogy húsvétkor a harangok Rómába repülnek, ő is elhatározta, hogy a haranggal együtt megteszi ezt az utat.

Felmászott a késmárki toronyba, ott az öreg harang belsejébe bújt és szíjjal odakötözte magát a harang nyelvéhez. Egyszerre csak nagy rázkódást érzett, mintha kirepült volna a toronyból, mire elvesztette eszméletét. Nem is nyerte vissza elébb, amíg a Szent Péter sekrestyése föl nem ébresztette. Kopeczky története nagy feltűnést keltett egész Rómában.

Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és gyász ideje. A katolikus egyház ősi hagyomány alapján ezen és a következő napon nem mutat be miseáldozatot. E napon szokás a keresztútjárás, amely során felidézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza.

Nagyszombat Húsvét ünnepének előnapja, a feltámadás jegyében zajlik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de – miként az evangélium szerint előre megmondta – harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt.

Nagyszombaton véget ér a 40 napos nagyböjt, és újra megszólalnak a harangok. A feltámadási körmenet után a hazatérő családok - legalábbis az utóbbi évszázadban - ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.

A szent három nap Krisztus feltámadásával zárul, amit Nagyszombat estéjén vagy éjszakáján ünnepelünk. A nagyszombat esti szertartások tulajdonképpen már a húsvét vasárnap liturgiájához tartoznak.

Forrás: m7.sk