A holokauszt áldozatainak többsége a zsidóságból került ki, azonban Németországban, és a nálunk jóval korábban német megszállás alá került területeken az idők során szisztematikusan kiszűrték a lakosságból a zsidók mellett a romákat, a németországi szlávokat (köztük ezernyi lengyelt), a homoszexuálisokat, a mozgás- és értelmi sérülteket és a politikai ellenállókat. Az utóbbi három csoportot társadalmi haszontalanságukra hivatkozva irtották, az előbbieket pedig származásuk miatt.

79 éve ezen a napon, 1944. április 16-án kezdődött Magyarországon a holokauszt, ugyanis ekkor indult a zsidó lakosság gettóba zárása.

Modernkori történetük Magyarországon 1849-ben kezdődött, amikor a népképviseleti országgyűlés törvényt adott ki a zsidóságra, egyenlővé téve őket a nemzet többi tagjával. Ez a törvény azonban a szabadságharc elvesztése után minden más jogszabállyal együtt, amit az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés hozott, elveszett.

Az első világháború után a magyar állam zsidókkal szembeni hozzáállása gyökeresen megváltozott. Hozzánk hasonlóan Németországot is mélyen megviselte az első világháború elvesztése, egyre népszerűbbé vált a „belső ellenség" elmélete, azaz, hogy a háború a zsidók miatt veszett el. Ez a gondolat generálta a magyarországi antiszemitizmust is.

1944-ben Sztójay Döme lett a miniszterelnök, aki tömegesen ontotta magából a zsidóellenes szabályozásokat: zsidó gépjárművek kötelező beszolgáltatása, zsidók utazásának teljes korlátozása, a zsidók vagyonának zárolása, illetve a jól ismert sárga csillag kötelező viselése.

1944. április 28-án megszületett a gettótörvény: a kormány úgy érezte, ideje a zsidókat teljesen elkülöníteni a magyarságtól. Néhány hét alatt összegyűjtötték az ország összes falujából a zsidókat és a nagyvárosokba szállították, ahol gettókba zárták őket, az adott városi zsidósággal együtt. Ez pedig elősegítette a következő lépést, amit már a német megszállók és Szálasi Ferenc nemzetvezető hajtott végre:1944. május 24-én megkezdődött az ártatlan magyar állampolgárok tömeges deportálása a lengyelországi megsemmisítő táborokba.

437 ezer vidéki zsidót hurcoltak néhány hónap alatt Auschwitzba. A 725 ezer magyar zsidó kétharmada munkaszolgálat közben vagy a megsemmisítő táborokban hunyt el. Sokakat már a gettóban megöltek, de volt, akit Budapesten a Dunába lőttek. A cigány holokauszt során lemészárolt emberek száma közel 70 ezerre tehető.

Emlékezzünk és gyászoljunk, hogy a történelem ne ismételhesse meg önmagát!