Ez a nap a család mellett teszi le a voksát, a család mellett érvel, sőt tör lándzsát, mert ha nincs család, akkor nincs jövő sem.

Apa, anya, gyerekek. Szeretettel és védelemmel teli biztos fészek, ahol a gyerekek biztonságban cseperedhetnek, ahol a család minden tagja védelmet, tiszteletet és szeretetet élvez. Nem csak a szűk család, hanem a tágabb értelemben vett családtagok is.

A családban tanulja meg a gyerek, hogyan kell kapcsolódni másokhoz, a családból hozza magával mindenki azokat az értékeket, amelyekre épít, amelyekhez ösztönösen úja meg újra visszanyúl, ha baj van. Akkor is, ha már neki is van saját családja és kihívások elé állítja a gyereknevelés. Éppen ezért olyan fontos a szülői példa a nevelésben az élet minden területén. Mert a család egységes rendszerként működik. A gyerek mélyen elraktározza a családi egység információit és viszi, cipeli magával, sokszor egy életen át.

Viszi magával a családja történelmét, történetét is. Számon tartja ki mit tett le az asztalra, tudja ki volt tele életvidámsággal meg kalandvággyal, ki volt mogorva a gyerekekkel. Ki meddig jutott, mit ért el, ki volt az, aki pórul járt. Mindez a szűk család erős szövetét adja – tanít, támogat, erőt ad.

Az erős családokban azonban minden történelmi szálon túl a legfőbb összekötő erő a szeretet, és az a tudat, hogy a családtagok tűzön-vízen át számíthatnak egymásra. Jelen vannak és elérhetők egymásnak, biztos, erős egységet alkotnak, ami soha nem bomlik fel.