A magyarok a tizenhét napig tartó ostromban, több rohamban elsöprő győzelmet arattak a várat védő császári seregek ellen.

A hazai csapatok az ostrom alatt felélték a tartalékaikat, tüzérségi lőszerük elfogyott, és a katonák felszerelése is elhasználódott. A győzelemnek köszönhetőn azonban jelentős hadizsákmány került a birtokukba, amivel sikerült feltölteniük a fegyver- és élelmiszerkészletüket is. A győzelem abból a szempontból is fontos volt, hogy így a dunai vízi útvonal is magyar ellenőrzés alá került, aminek köszönhetően sokkal könnyebben lehetett a folyó segítségével a part mentén harcoló seregek ellátása is.

Ugyanakkor szomorú tény, hogy a győzelem napján állapodott meg Varsóban I. Miklós orosz cár és I. Ferenc József osztrák császár az orosz hadsereg magyar forradalom elleni erőszakos beavatkozásában, ami meg is pecsételte a szabadságharc sorsát.

Hagyomány, hogy május 21-én a Magyar Honvédség alakulatai ünnepi állománygyűléseken emlékeznek meg az 1849-es eseményekről. Budapesten, a központi megemlékezésén megkoszorúzzák a Budai várban található honvédemlékművet, illetve a Görgey-szobrot, a Fiumei úti nemzeti sírkertben pedig Görgey Artúr sírjánál helyezik el az emlékezés koszorúit.

Az elmúlt évtizedekben a magyar hadsereg több átalakuláson, változáson is átesett. 1990. március 15-től Magyarországon a hadsereg hivatalos neve a Magyar Honvédség lett, 1999. március 12-én Magyarország felvételt nyert a NATO-ba.

Az emléknapon köszönet és elismerés illeti a mindenkori Magyar Honvédséget, hisz a magyar katonák esküjükhöz híven bármely veszélyhelyzetben példamutatóan szolgálják a hazát, őrzik Magyarország függetlenségét, békéjét, a magyar emberek biztonságát és szabadságát.