Ha valakit megkérdeznek arról, mi jut eszébe a Vértes hegységről, bizonyára azonnal a természet szépségeire, a remek kikapcsolódást nyújtó túraútvonalakra gondol. Valóban, a mintegy 314 négyzetkilométernyi erdővel borított terület pusztákkal, legelőkkel, és 300-400 méteres magaslatokkal, megannyi csodás látnivalót kínál az idelátogató turisták számára.

„A táj szépsége magával ragad minket, de nem feledkezhetünk meg a környék történelmi múltjáról, azokról a vitézekről, harcosokról, katonákról, akik a II. világháború csatáit követően végső nyughelyre leltek ebben a tökéletes harmóniában” – foglalta össze a teljesítménytúra lényegét a főszervező, Szebenyi István.

A huszárhadosztály elesettjeinek sírjai viszonylag kis számban találhatók meg a térség falvainak temetőiben, illetve a Vértest övező erdőkben. A Gánton, Kápolnapusztán, Kőhányáson, Majkon, Vérteskozmán, Csákányos-pusztán, Körtvélyesen, Kapberek-pusztán, Csákváron található sírok árulkodnak csupán arról, hogy a huszárság itt fejezte be a haza védelmében utolsó hősies harcait, de a Vértesben szinte bármerre járva találkozhatunk még meglévő, jól látható bunkerekkel, géppuskaállásokkal, futóárkokkal.

A teljesítménytúra az indulóktól kellő felkészültség kívánt, mivel a táv meglehetősen hosszú volt, sok emelkedővel, azonban fantasztikus környezetben, káprázatos természeti értékekben gyönyörködhettek a résztvevők. A túraútvonalon 11 ellenőrzőpontot kellett elérni, ahol a hagyományőrzők lepecsételték az igazolólapokat.

A célállomás Majkon, Madárhegyen volt. Mindenki, aki teljesítette a túrát, pólót, kitűzőt és emléklapot vehetett át a szervezőktől.