Vannak, akiknek a pünkösd nem más, mint egy késő tavaszi, kora nyári hosszú hétvége – 1993 óta pünkösdhétfő munkaszüneti nap Magyarországon –, ám a keresztények életében ez egy igazán fontos ünnep: az egyház születésnapja. A történet szerint ugyanis a húsvét utáni ötvenedik napon a Szentlélek leszállt Szűz Mária és a Jézus kereszthalála után először egybegyűlt apostolok közé, akik ezután a világ minden nyelvén hirdették az evangéliumot. Péter is prédikálni kezdett, megalakult az első keresztény gyülekezet. A katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok istentiszteletekkel emlékeznek meg ekkor a Szentlélek eljövetelére. Az izraelita vallásúak ekkor tartják a sávuót, a hetek ünnepét, ami a pészah utáni hetedik vasárnapra esik, és arra emlékeznek, hogy Isten ekkora adta át Mózesnek a Tízparancsolatot a Szináj-hegyen.

A népszokások közül néhányat sok helyen még most is tartanak. Az egyik legnépszerűbb a pünkösdi király megválasztása, illetve az ún. pünkösdölés. A 16. századból már találunk írásos nyomot arra, hogy a falvakban évente különböző ügyességi versenyeket szerveztek (karikadobálás, tuskócipelés, kaszálás, kötélhúzás stb.) a legényeknek, és aki minden próbából győztesként került ki, megkoronázták. A pünkösdi király számos előjogot élvezett: ingyen ihatott a kocsmában, minden falusi eseményre, ünnepségre hivatalos volt. A legtöbb helyen ez a kiváltságos „királyság” egy hétig, máshol viszont akár egy évig is tarthatott. Ezért szokás egy-egy rövid ideig tartó sikeres időszakot pünkösdi királyságnak nevezni. Miután megválasztották a pünkösdi királyt és királynét, azok kíséretükkel együtt táncolva, énekelve vonultak végig a falun, és adományokat gyűjtöttek.

A májusfa a fiatalság, az újjászületés és a szerelem szimbóluma. Jakab-fának is nevezik, mivel Szent Jakab vértanú napján állítják, és valójában az udvarlási szándék kifejezésére szolgált. A fiatal legények csoportba verődve járták a falut, és a kiszemeltjeik háza elé tették a színes szalagokkal feldíszített fát.

Régen több helyen zarándoklatot tartottak pünkösdkor. A mai napig az egyik leghíresebb itt a Kárpát-medencében a Csíksomlyói búcsú, amit kezdetben a katolikus hitük megőrzéséért tartottak a székelyek. Pünkösd előtti szombaton a kegytemplomban közös misét tartanak, utána pedig a hívek felvonulnak a két Somlyó-hegy közé. Évente egyébként több százezer magyar látogat el a közös imádságra.

Régen pünkösdkor ünnepi ételnek számított a tyúkhúsleves, a rántott hús, az uborkasaláta, de a birka- vagy báránypaprikás is lehetett fő fogás. Desszertként valamilyen édes kalácsot, vagy túrós lepényt fogyasztottak.