Mint emlékezetes, 1983. június 22-én, éjfél után nem sokkal a Márkushegyi Bányaüzemben történt sújtólégrobbanásban 33 magyar és négy lengyel bányász hunyt el a modern kori magyar szénbányászat történetének egyik legsúlyosabb tragédiájában – ezt már Gál Domonkos nyugalmazott bányamérnök mondta el, aki személyesen is részese volt az egykori katasztrófának.

Csák Máté Csaba arról szólt a továbbiakban, hogy a színtelen, szagtalan metán a levegővel keveredve hogyan válik halálos, robbanó eleggyé, majd a vendégek megtekintették az egykori pedagógus, Kertész Imre kisfilmjét, ami képekkel elevenítette fel a gyásznapot, és az azt követő temetési szertartást.

A kegyeleti megemlékezés ezt követően a múzeum falán elhelyezett emléktáblánál folytatódott, ahol Lazók Zoltán részletesen idézte fel az eseményeket. Mint azt a polgármester elmondta, a tragédiát egy áramszünet okozta az északi bányamezőben, ahol 94 fővel, éjszakai műszakban folyt a termelés, amikor hatalmas vihar tört ki heves zivatarral, villámlással. Hajnali 2 óra 52 perckor a személyszállító akna gépkezelője áramszünetről tett jelentést és arról, hogy ennek következtében leállt a létfontosságú főszellőztető berendezés. Hibaelhárítók indultak a helyszínre, a frontokból és vájatokból kihozták a bányászokat oda, ahol természetes légmozgást tapasztaltak. Negyed ötkor már azt jelentette a diszpécser a bányamentőknek, hogy az északi I-es bányamezőben valószínűleg robbanás történt, a bányában szénmonoxid van jelen és nagy a por. Akkor talán még nem is sejtették, hogy mekkora a baj. Az iszonyú erejű sújtólégrobbanás mintegy 400 méter mélyen következett be. Mindent elsöpört, a több tonnás gépeket, elektromos berendezéseket – és a lent tartózkodókat is.

- 40 év után is erkölcsi kötelességünk méltón emlékezni a bányászokra és azok családtagjaira, hiszen minden bányász mellé kellett egy jó bányász feleség is, aki megteremtette a biztos hátteret, hogy a föld alatt dolgozó bármikor bevethető legyen a szénfalak között. A márkushegyi bánya ugyan bezárt 2014-ben, ám a bajtársiasság nem engedi feledni a munkatársakat, barátokat, különösen azokat, akik életüket áldozták a nehéz és veszélyes munka során. Emlékük legyen áldott! – fogalmazott Lazók Zoltán.

Az esemény zárásaként a jelenlévők elhelyezték virágaikat a bányászat áldozatainak emléket állító márványtáblánál, akik között ott volt Czunyiné dr. Bertalan Judit is, a térség országgyűlési képviselője.