Ekkor határozta el az ENSZ közgyűlése, hogy augusztus 12 legyen a fiatalok nemzetközi napja. Ennek a napnak az a célja, hogy felhívja a figyelmet a fiatalok előtt álló feladatokra, a lehetőségekre, amik várnak rájuk, és a nehézségekre, amikkel meg kell küzdeniük, ha el akarják érni kitűzött céljaikat.

„Nemcsak a húszéveseké a világ”, és ezt a fiatalság életkorának meghatározásával kapcsolatos nehézségek is kifejezik. A tanulás időszaka egyre hosszabb, és ezért egyre később állnak munkába a fiatalok.

Ma jogilag a 18 éves kort tekintjük a felnőtté válás évének. Ez azonban egyre kevésbé van így. Hisz 18 éves korban fejezik be a fiatalok a középfokú tanulmányaikat, és kezdik el főiskolai, egyetemi tanulást. Márpedig egy életvitelszerűen tanuló fiatalt, akit a szülei tartanak el, nem feltétlenül célszerű felnőttként kezelni. Már persze akkor, ha a felnőttségen a saját magunkról, illetve a családunkról való gondoskodást értjük.

Ez nem egyedi gondolat, hisz már komoly kutatásokban is felvetődött, hogy 18 helyett a 24 éves kort kellene inkább tekinteni a felnőtté válás kezdetének. Az egyetemre járók ekkorra fejezik be felsőfokú tanulmányaikat. Ekkor állnak tömegesen munkába, ekkor jelennek meg a munkaerőpiacon felsőfokú végzettséggel rendelkező diplomás szakemberekként.

Mivel felsőfokú tanulmányaik miatt egyre többet tanulnak a fiatalok, így életük egyéb meghatározó eseményei is későbbre tolódnak. Később házasodnak, és gyereket is később vállalnak.