A meghívottak között voltak a város többi testvértelepüléséről, a szlovákiai Vágsellyéről, a németországi Plochingenből, és a lengyelországi Konskieből érkező delegációk. A finnországi Kuhmo városvezetése személyesen nem tudott jelen lenni, de üdvözletét küldte és gratulált a referendumhoz.

„Európában a testvér-települési kapcsolatok teremtik meg a kontinens európai polgárokhoz legközelebb álló hálózatát, mely 1984 óta kapott különös lendületet. Csaknem 14 ezerre tehető azoknak a településeknek a száma, amelyek ebben a hálózatban részt vesznek, a polgári diplomácia eszközével is elősegítve az egész kontinens vérkeringésének aktivitását” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg dr. Szili Katalin, a határon túli autonómia ügyekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó a rangos eseményt.

Ezt követően Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő mondta el ünnepi gondolatait, melyben megemlékezett Majk és Rákóczi fejedelem kiemelt szerepéről, és arról is, hogy ez a település egyszer már adott miniszterelnököt az országnak. Mint fogalmazott, mindannyian tudjuk, hogy Széchenyi István volt a legnagyobb magyar, de azt már bizonyára kevesebben, hogy II. Rákóczi Ferenc pedig a leghívebb, a leghűségesebb hazánk fia.

Lazók Zoltán Oroszlány polgármestere köszöntőjében így fogalmazott: „A barátság az egyetlen olyan kapcsolat, amely kölcsönös, szabad választással jön létre. Nem velünk születik, mi teremtjük. A barátság születése mindig együtt jár azzal az érzéssel, hogy valahol találkozzunk. Az az Európa, amit ismerünk és szeretünk, nem jöhetett volna létre az ilyen típusú kapcsolatok nélkül. A sok kis együttműködés mind-mind letéteményese annak a világnak, amiben mindannyian otthon érezzük magunkat”.

A köszöntők sorát végül Olivier Clodong, Yerres polgármestere zárta. Felidézte, hogy Oroszlányt és Yerrest a kamalduli szerzetesek jelenléte kapcsolta össze. II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc bukása után Yerres-ben, a kamalduli szerzeteseknél talált menedéket, 1715 és 1717 között. Halála után a szíve a rendházba került, az ereklyének a francia polgárháborúban azonban nyoma veszett. A városban élénken őrzik a magyar fejedelem emlékét, minden évben tartanak Rákóczi-napot, a településen tér és utca is őrzi nevét. Tiszteletére Yerres városa – korábbi nevén Grosbois – magyar támogatással emlékoszlopot állított fel, majd 2010-ben itt helyezték el a fejedelem bronzba öntött arcmását is.

Szeptember 16-án a francia városban is megerősítik a dokumentumot az érintett felek.