A magyar névnapok sorában a Katalin nap mindig is kiemelkedő helyet foglalt el. Az egyik legközkedveltebb név, amit a kislányok kaptak a keresztségben. A XXI. század elején talán egy picit csökkent a népszerűsége, de manapság újra divatba jött a többi, régi leánynévvel együtt.

Szent Katalin a 4. században élt Alexandriában. A legenda szerint ő egy nagyon szép és okos királylány volt. Egy látomásában megjelent előtte Jézus és eljegyezte őt. Az ígérte neki, hogy meghallgatja mindazokat, akik az ő menyasszonyához, Katalinhoz imádkoznak segítségért. Így lett Katalin azoknak a hajadonoknak a védőszentje, akik férjhez akartak menni.

Emiatt nagyon sok „férjjósló” néphagyomány fűződik a napjához. Ilyen például a katalinág vagy katalingally. Úgy tartották, hogy ha a vízbe tett gyümölcság kizöldül karácsonyig, akkor a leány hamarosan férjhez megy.

Természetesen nemcsak a lányokat izgatta a házasság gondolata. A legények is igyekeztek megjósolni jövőjüket. Ők egy lopott leányinget tettek a párnájuk alá, hogy megálmodják leendő feleségüket. Katalin napon női munkát nem volt szabad végezni, mert szerencsétlenséget hozott a családra.

Szent Katalin keresztény vértanúként halt meg. Többek között a filozófia és a filozófusok, a tanulás és a tanulók, a keresztény hitmagyarázók, a könyvtárosok és a könyvtárak védőszentjeként is tisztelik.

Katalin napjához nagyon szorosan kapcsolódik az időjóslás is. A következő mondást szinte mindenki ismeri Magyarországon: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog. Ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog.” Ha Katalin napján fagy, akkor valószínűleg karácsonykor enyhe idő lesz. Azonban, ha november 25-én enyhe, kellemes idő van, akkor hideg karácsonyra számíthatunk.

A néphagyomány szerint Katalin napján még tarthattak lakodalmat az emberek, utána már kezdetét vette az adventi időszak, a befelé figyelés, az elcsendesedés, a karácsonyra való lelki felkészülés ideje.