Húshagyókedd
Az igazi farsangi karneválok ideje az ünnepkört záró napokra esik: farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre. A húshagyó elnevezés az olasz eredetű karnevál szó tükörfordítása. Ezt általában a latin carnem levare „húst elhagyni” kifejezésből származtatják.
A farsangoló nép tréfás olvasata ebből született: Carne, vale! – „Hús, ég veled!” A keresztény kultúrkörben ma húshagyókedd, vagyis a farsang utolsó napja van, ezen a napon esznek utoljára húst a nagyböjt kezdete előtt. A húshagyókedd az azt megelőző hétfővel és vasárnappal együtt jelenti a farsang farkát (háromnapok, farsangháromnapok).
Ez a nap a farsang utolsó napja, a farsangi mulatságok tetőpontja, a farsangtemetés ideje is. Egyes helyeken ilyenkor szalmabábukat égetnek, hogy elűzzék a farsangot és a telet, a világ más részein pedig karnevált, felvonulást rendeznek.
Húshagyókeddre esik a velencei karnevál utolsó napja is, de ilyentájt rendezik a riói karnevált, Magyarországon pedig a mohácsi busójárás a legnagyobb farsangzáró esemény.