Nemzeti Rákellenes Nap
1993. óta április 10-e hazánkban a nemzeti rákellenes nap, amellyel a Magyar Rákellenes Liga a daganatos betegségekre, azok megelőzésére, korai felismerésére, illetve az aktív közreműködés fontosságára kívánja felhívni a figyelmet.
A daganatos megbetegedések jellegükből és előfordulási gyakoriságukból adódóan jelentős terhet jelentenek az egyén és a hozzátartozói, a társadalom, de az egészségügyi rendszer szempontjából is.
A daganat a szervezet sejtjeinek visszafordíthatatlan, korlátlan burjánzásával létrejövő szövetszaporulat, amely lehet rosszindulatú vagy jóindulatú. Az előbbi daganatok esetében a betegség kimenetelét a más szövetekre, szervekre való átterjedés, a kezelést követő kiújulás magasabb kockázata rontja.
A daganatos elváltozások kezelési lehetőségei, ezzel pedig a gyógyulás esélye függ a daganat kialakulásának helyétől, annak szövettani típusától, kiterjedésének és növekedésének mértékétől, az érintett szervektől, szervrendszerektől és a konkrét betegség esetén ismert, elérhető gyógymódoktól.
A statisztikai adatok alapján az OECD országaiban az összes halálozás több mint negyedéért (35%) a daganatos megbetegedések tehetők felelőssé, így a keringési betegségeket (41%) követően jelenleg ezek a halálozás leggyakoribb okai. Daganatok gyanúja esetén, a korai felismerés és a kezelési lehetőségek mérlegelése érdekében fontos, hogy a szükséges laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat elvégezzék.
A CT, MRI vizsgálatok hazánkban jelenleg 71 szolgáltatónál, 143 készüléken (95 CT és 48 MRI készüléken) történnek. Klinikai onkológiai ellátást összesen 87 intézmény nyújt járóbetegek, és 30 centrum fekvőbetegek részére. Sugárterápiát összesen 13 intézményben végeznek. Az onkológiai fekvőbeteg-szakellátás tekintetében az Országos Onkológiai Intézet és az egyetemi klinikák rendelkeznek legnagyobb ágyszámmal, de a fekvőbetegek ellátására minden megyében lehetőség van.
Onkológiai gondozás keretében lehetőség van az ellátottak utólagos ellátására (pl. sebkötözés, kötéscsere), az eredmények monitorozására (pl. vérvétel, ultrahangvizsgálat), teljes körű rehabilitációjuk koordinálása (pl: önellátásra oktatás, gyógyászati segédeszköz próbája, használatának betanítása, krízisintervenció). Az ellátottak megfelelő követése és gondozása nem csak a rehabilitációjuk eredményességét, de az esetleges állapotromlás, a betegség kiújulásának mielőbbi felismerését is lehetővé teszi.
A gyógyszeres kezelések közül a kemoterápia már több mint fél évszázados múltra tekint vissza. Hatóanyagai a citosztatikumok, amelyek a sejtek osztódását hivatottak leállítani.