1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Chernel István ornitológus már abban az évben megszervezte az első Madarak és fák napját Magyarországon.

Az ünnep hivatalos bevezetésére azonban csak néhány évvel később, 1906-ban került sor Herman Ottó kezdeményezésére. Rendeletben írták elő a Madarak és fák napjának megünneplését minden iskola számára. E napokon a gyermekek fákat ültettek és ápoltak, madárodúkat helyeztek ki és takarítottak, akadályversenyeken, vetélkedőkön, kirándulásokon vettek részt, újságcikkek, könyvek és plakátok emlékeztek és emlékeztettek a természet védelmére.

A XX. század első felében minden évben megtartották ezt az ünnepet, de a II. világháború után feledésbe merült. 1994-ben vált ismét országos mozgalommá. 1996-ban kormányrendeletet adtak ki, amely a korábban május elején, változó időpontban megtartott jeles nap megünneplését május 10-ben rögzítette.

A Madarak és fák napja célja, hogy elmélyítse a társadalom, különösképpen a fiatal generáció természetvédelemmel kapcsolatos ismereteit. A gyermekek számára a felnőtt példamutatás az egyik leghatásosabb módszer, ez pedig a természet védelmében is kiváltképp igaz. Ha a kisgyermek egy olyan szemléletű családban nő fel, ahol a saját érdekeket szolgáló döntéseket a környezet igényeivel összhangban hozzák meg, már rendkívül sokat tettünk a természet védelmében.

Forrás: Sokszínű Vidék