A településről szóló rendkívül tartalmas, vetített képes prezentációt Őry Péter polgármester mutatta be, majd könyvvel ajándékozta meg a szépszámú hallgatóságot.

Csallóközcsütörtök 1720 lakosú felvidéki község a dunaszerdahelyi járásában. Az Árpád-kori keletkezésű magyar település nevét csütörtöki napokon tartott hetivásárairól kapta.

A Pozsonytól 22 km-re, délkeletre fekvő falu a hagyomány szerint már I. István korában templomos hely volt.1217-ben említik először, amikor II. Endre a Szentgyörgyi és Bazini grófok őseinek ajándékozta Csütörtökhely falut. Már a középkorban is központi helynek számított, a 13. században német telepesek érkeztek, majd a 15. században földbirtokosi mezővárossá vált. Későbbi fejlődését gátolta a törökök és a császárság közti háborúskodás, majd a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc az 1700-as évek elején, amikor többször is "gazdát cserélt" a település: hol a kurucok, hol a labancok uralták.

Csütörtökön az élet, a gazdasági és társadalmi fejlődés a reformkorban kapott új lendületet. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye somorjai járásához tartozott. Az I. világháborút követően a település az újonnan megalakult államalakulat, Csehszlovákia része lett. Akkor kapta a Štvrtok na Ostrove (Csallóközcsütörtök) nevet. 1997-ben pedig a dunaszerdahelyi járáshoz csatolták.

Nevezetessége a kéthajós Szent Jakab templom, a Mérey-epitáfium (reneszánsz síremlék), a főtéren álló Szent Flórián szobor, valamint a Diós parkban álló Hármas oszlop.