Állatkertek Napja
1866. augusztus 9-én nyílt meg a Budapesti Állat- és Növénykert, amely első állatkert volt Magyarországon. Ennek emlékére és az állatkertek népszerűsítésére tartják augusztus 9-én hazánkban az Állatkertek Napját.
Az állatkertek olyan intézmények, amelyekben különféle állatokat, elsősorban vadállatokat tartanak fogságban, és mutatnak be a közönségnek. Nagyon fontos feladatuk a kihalófélben lévő vagy veszélyeztetett fajok nevelése és szaporítása, illetve lehetőség szerint visszaengedése a természetbe. A legtöbb állatkert fontos szerepet tölt be a fiatalok környezettudatosságra nevelésében is.
Az első állatkertek az ókori Egyiptomban működtek, mintegy ötezer éve. Salamon a nagy zsidó király vadállatokat idomíttatott, az asszír királyok fővárosaikban, mert akkori felfogásuk szerint azok álltak a világ közepén, az ismert világ minden állatát és növényét felvonultató vadaskerteket hoztak létre, az ókori rómaiak pedig ragadozókat és madarakat tartottak. Az első modern állatkert, a Schönbrunni Állatkert Bécsben jött létre, amelyet Mária Terézia alapított 1740-ben.
A XIX. század folyamán a legtöbb európai nagyvárosban nyitottak állatkertet. Londonban 1828-ban, Berlinben 1844-ben, Moszkvában pedig 1864-ben.
Magyarországon a legnagyobb a Fővárosi Állat és Növénykert, de jelentős még a debreceni Nagyerdei Állat és Növénykert, a nyíregyházi Állatpark, a Jászberényi Állat- és Növénykert, a győri Xantus János Állatkert, a hortobágyi Pusztai Állatpark, a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény és Vadaspark, a kaposvári Krokodil Zoo, a Miskolci Állatkert és Kultúrpark, a Szegedi Vadaspark, a veresegyházi Medveotthon, a pécsi Állatkert, és a kecskeméti Vadaskert.
Továbbá meg kell még említeni az abonyi Magán Zoo-t, a balatonedericsi Afrika Parkot, a budakeszi Vadasparkot, valamint a petesmalmi Vidraparkot is, de ezek mellett még nagyon sok kisebb-nagyobb vadaspark is működik hazánkban.