Bányamérnökökre emlékeztek
Rendhagyó programmal emlékezett Oroszlány várossá nyilvánításának 70. évfordulójára a Rákóczi Szövetség helyi szervezete.
Ha Oroszlány neve bárhol felcsendül, mindenkinek a szénbányászat jut róla az eszébe – hangzott el bevezetőként a „Sopronban végzett bányamérnökök Oroszlányban” című vetített képes előadáson.
A Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár kiállítótermében Nagy Roland történész, levéltáros prezentációját nagy érdeklődés övezte, a város elöljáróin, a tagságon kívül számos egykori bányász, vezető beosztásban lévő munkatárs is jelen volt.
Az előadó elsőként ismertette a Soproni Egyetem jogelőd intézményeit, az ágazatok elválasztását, a Nehézipari Műszaki Egyetem létrehozásának történetét, külön kitérve a Bányamérnöki Kar fontos szerepére.
A továbbiakban azok a bányamérnökök lettek bemutatva – közülük kiemelten is hat személy – akik a soproni egyetemi éveik után Oroszlányban dolgoztak.
Husz Nándor 1941 és 1946 között a XVI-os akna üzemvezetője volt.1944 júliusától irányításával fabiztosítású frontfejtési kísérlet kezdődött az aknán, ami a háborús események miatt félbeszakadt. Fekete Sándor nevéhez fűződik a róla elnevezett frontfejtés, aminek széleskörű alkalmazásával ugrásszerűen megnövekedett a széntermelés az oroszlányi bányákban. Hetényi Pál volt az egyetlen, aki oroszlányi születésűként végzett bányamérnökként Sopronban. Csaszlava Jenő 1957-től az Oroszlányi Szénbányák Beruházási Osztályának vezetője volt. Fónay Valér a bányamérőknél beosztott mérnök, majd osztályvezető-helyettes, később osztályvezető lett. Magas szintű szakmai előkészítő munkát végzett a Márkushegyi Bányaüzem létesítésének bányamérési munkálataiban, majd hosszú időn keresztül irányította az üzem művelése során Pusztavámon keletkező bányakár ügyek rendezését. A legsanyarúbb történet Hún Béláé. 1956-os cselekedetekért börtönre ítélték. Szabadulása után Oroszlányba került a XXI-es bányaüzembe, ahol csupán vájárként dolgozhatott, majd onnan ment nyugdíjba.
Végezetül „Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián...” címmel egy képkocka tűnt fel a vetítővásznon, mely a szintén Sopronban tanult, majd Oroszlányban dolgozó bányamérnökök neveit ismertette:
Bolyky Zoltán, Csák Máté, Gonda János, Hegedüs Csaba, Majer László, Nagy Lajos I., Nagy Lajos II., Reményi Viktor, Seregi János, Simon Kornél, Szili József, Varga Albert, Varró Jenő, Vass László, Vörös Géza.